Tóth Kinga fordításában olvashatjuk Maung Day burmai költő, képzőművész és műfordító verseit a Kulteren:

Amiket cipelnek 

Láttam őket nőkben hálni, és nem a férjek voltak.
Láttam őket műteni, és nem a sebészek voltak.
Láttam őket folyómederben gyermekeket égetni, és nem a szülők voltak.
Láttam őket földet túrni, régi épületeket rombolni,
És nem az építők és nem a sírásók voltak.
Virágcserép fejük van, és nem támadnak rájuk a kóbor kutyák.
Éjjel jönnek elő, napközben jönnek elő.
Műszakban végzik a dolguk.
Közelükben, körülöttük minden tárgy ütközik a levegővel, amit szívnak.
Egy kávézóban ülök és felírom a tárgyakat, amiket cipelnek.
Cipelik a holdjait, poros koponyáit, ételhordóit, repesz ütötte sebeit.
A szivárványoknak, bankároknak, focistáknak, tankhajóknak.
A szemeik ablakok, kis háromszögek.
Felrobbantják a napot és végeznek velünk.

Maung Day versei Tóth Kinga fordításában a kulter.hu oldalán érhetők el.