Simon Attila Az átmenet bizonytalansága. Az 1918/1919-es impériumváltás Pozsonytól Kassáig (Somorja–Budapest, Fórum Kisebbségkutató Intézet–Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2021) című könyvéről Bödők Gergely írt az Új Szó kulturális-közéleti mellékletében, a Szalonban:

“Simon Attila jó ideje a felvidéki magyar történésztársadalom egyik legismertebb és legtermékenyebb tagja. A Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatójának kutatási témái döntően közösségünk általános története és ennek kiemelt sorsfordulói – a huszadik századi történelem gyakran tényleges fordulópontjai és átmeneti időszakai, legyen szó a rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok történetéről, az első bécsi döntésről és következményeiről, a hét évig tartó „magyar időkről”, vagy – ahogy ezúttal – az 1918–19-es impériumváltás sok szempontú bemutatásáról.

– Képarchívum

Aki egy kicsit is jártasabb a világhálón, gyakran tapasztalhatja, hogy érzékeny történelmi évfordulók nyomában gyakran milyen hangulat gerjed, a „hozzászólás-cunami” pedig sokszor mennyire nem a megértéshez és tisztázáshoz, hanem az indulatok fokozatos szításhoz vezet csak. Pedig azt gondolhatnánk, hogy az utókor (ál)bölcsességének nyugalma a kései érdeklődőnek „kényelmes fedezéket” nyújt az indulatokkal szemben.

Simon Attila örvendetesen minden szempontból „korszerűtlen”: munkáiban ugyanis nemcsak igyekszik elkerülni az egyoldalú megítélésnek ezeket a csapdáit, hanem emellett előszeretettel bontja le az „elvárt” és rögzült értelmezési sémákat is. Előbbire jó példa, hogy se Károlyit, se Horthyt nem a gyakran tapasztalható ideologikus megközelítés talaján állva mutatja be. Ahogy fogalmaz: „[t]örténelmünk tele van tehetséges és tehetségtelen, vagy úgy is fogalmazhatnék, hogy egy ország vezetésére alkalmas és kevéssé alkalmas politikusokkal. Károlyit, miképp Horthyt is az utóbbiak közé sorolom, de azt egyikük esetében sem vonom kétségbe, hogy az ország és a nemzet érdekében akartak cselekedni. Hát nem mindig sikerült.” Simon szerint ezen túlmenően „a múlt értelmezése nem lehet sikeres, ha az adott korban élők nézőpontját és szempontjait figyelmen kívül hagyjuk”. Ez a kortársi nézőpont pedig gyakran szükségképpen ellentmond az előfeltevéseinknek, így azé az idős rimaszombati polgáré is, aki a várost visszafoglaló Vörös Hadsereg képviselőjétől azt kéri számon, hogy „ha már azt hirdetik, hogy mindenkinek jobb lesz”, akkor foglalják vissza azt a területet is, ahonnan nyaranta szokásosan a havasi túróját beszerezni szokta. A nemzeti tragédia árnyékában meglepőnek tűnhet, hogy az egyént gyakran mennyire érthető emberi szempontok vezérlik.

Új kötetében Simon csupa ilyen alulnézeti perspektívát érvényesít, hogy bemutassa, mit érzett és érzékelt „a felvidéki magyar ember 1919 tavaszán vagy nyarán”. Abban az időben, amikor a trianoni trauma már elkezdődött, de még minden megváltoztathatónak és ideiglenesnek tűnt. A kötet témája ez a „bizonytalan átmenet”, „annak a döntő többségében magyar nyelvű lakosságnak a szempontjából, amely a Pozsonytól Királyhelmecig húzódó, ma Dél-Szlovákiának nevezett térségben élt.”

A kötet megírásához Simon levéltári források imponálóan széles körét nézte át, és kutatott prágai, kassai, pozsonyi, budapesti, besztercebányai, lévai, rozsnyói és komáromi levéltárakban is, és noha a Covid-járvány miatt a tervezett újabb prágai és bodrogközi kutatásait kényszerűen le kellett fújja, legalább – írja – több ideje jutott a már összegyűjtött levéltári anyagainak az elemzésére. Emellett a témájához legfontosabb munkákra építő felhasznált szakirodalom-lista mellett és különböző adattárak használata mellett sikerült a napisajtó mintegy negyven tételre rúgó számait is átböngésznie.

Jönnek!

Az utolsó háborús év, 1918 végére teljesen belefáradt az ország. Eddigre a lakosságot már ezernyi nyavalya sújtotta: a mindennapokat alaposan megnehezítő nélkülözések, jegyrendszer, tűzifahiány és riasztó infláció, sőt, ha mindez nem lett volna elég, ezeken kívül még valódi betegséghullám is: az elmúlt években többet emlegetett spanyolnáthajárvány.”

Bödők Gergely írása teljes terjedelemben az Új Szó honlapján olvasható.