Sánta Szilárd írt az USA-beli iskolai mészárlásokról a Napunkban:
“Átlagosan 321 amerikait lőnek meg naponta. Mennyi tragédiát bír el a nemzet, és miért késlekedik a fegyvertartásra vonatkozó szigorúbb törvényi szabályozás? Lapszemle.
A Texas állambeli Uvalde város általános iskolájába május 25-én dél körül besétált egy 18 éves felfegyverzett fiú, és tüzet nyitott az alsó tagozatosokra. Tizenkilenc gyereket és két tanárt ölt meg. A mészárlás után a rendőrség tűzharcban lelőtte a merénylőt.
Az Amerikai Egyesült Államok ismételten bizonyítja, hogy képtelen megvédeni az állampolgárait. A kelet-buffalói lövöldözés után a uvalde-i iskolai lövöldözés miatt töltötte sok amerikai az elmúlt napokat gyásszal, sokakat a düh és a kimerültség érzése kerített hatalmába az emberéletek elvesztése miatt. Mit lehet vajon tenni a nagy szomorúságon túl – teszi fel a kérdést a New York Times szerkesztőségi cikke.
A rendőröket okolják
Hitetlenkedve és értetlenül állnak az érintettek a uvalde-i rendőrség tétlensége előtt. Steven C. McCraw, a texasi közbiztonsági hatóság igazgatója szerint 78 perc telt el aközött, hogy a fegyveres besétált az épületbe, és hogy a rendőrök, aki először úgy értékelték ki a helyzetet, hogy a gyerekek nincsenek veszélyben, végül szembeszálltak vele.
A 911-es segélyhívón eközben az osztályteremből többen próbáltak segítséget kérni. Egy gyerek többször telefonált, könyörgött, hogy küldjék a rendőrséget. Az ámokfutás a Robb Általános Iskolában úgy végződött, hogy a fegyveres tizenkilenc tanulót és két tanárt ölt meg.
McCraw elismerte, hogy rosszul mérték fel a helyzetet. Az iskolánál összegyűlt szülők, amikor hallották, hogy még mindig lövések dördülnek el benn az épületben, könyörögtek a rendőröknek, hogy menjenek be, és próbálják megmenteni a gyerekeket. A rendőrök a szülőket tartóztatták fel, akik be akartak hatolni az iskolába, egy anyukát megbilincseltek, mert át akart ugorni a kerítésen, hogy bemenjen, és segítsen a gyerekének.
Azok a rendőrök, akik évekig készültek egy ilyen helyzetre, erre kaptak kiképzést, most, amikor elérkezett a pillanat, hogy használják azt, amit tanultak, csődöt mondtak. A merénylő zavartalanul lövöldözött a gyerekekkel teli iskolában.”
Sánta Szilárd írása teljes terjedelemben a Napunkban olvasható.
