“Ha apám írta volna a Tízparancsolatot, bizonyára így szólna az első dogmája: „ahelyett, hogy csak beszélsz a szexről, inkább szerezz egy kurvát!” Ezen agyalok barátom, Toka öncélú sztorizgatásainak közepette, aki épp arról tart nekünk kiselőadást, hogy mennyire szánalmasak a szülei, majd a többi haverom is rákontrázik, hogy az ő szüleik meg még ennél is szánalmasabbak, tőlem pedig azt várják el, hogy – fokozva ezt az egész banális és nyilvánvalóan negatív irányultságú faszméregetést – a hallottnál egy még bizarrabb történettel a körülöttem lévők totális zavarba ejtésére törekedjek.”

Az elképesztő Plonicky Tamás… Kocsmapróza és tinédzsermonológ, bulinovella és pszichopornó, drogelbeszélés és szexsztori, avagy hogyan építsünk irodalmi művet nyomdafestéket nem tűrő (?) szavak (a kétszázhuszonhét fasz, a százkilencvenkét alkalommal felhasznált kurva, a száznégy baszd meg és a negyvenötször leírt picsa) köré. Ezek az elbeszélések a mélyben turkálnak, a vállalhatatlanban, a botrányosban, a felháborítóban. Egy kicsit Anthony Burgess Gépnarancsa, egy kicsit Bret Easton Ellis Amerikai​ psychója, egy kicsit Hazai Attila, egy kicsit Charles Bukowski, egy kicsit Chuck Palahniuk – de mégis: összehasonlíthatatlanul egyedi Plonicky.

Plonicky Tamás Hugyos malac című elbeszéléskötete a Kalligram Kiadónál jelent meg, a Bázis-könyvek sorozat 5. darabjaként.