A Bázis irodalmi és művészeti egyesület Transzkulturalizmus és bilingvizmus 4. című konferenciájának első napja első előadójaként Dánél Mónika egy olyan transzkulturális irodalomkoncepciót vázolt fel, amelyben a határon túli magyar irodalmak transzkulturális kapcsolatai kimozdítanák a magyar irodalmat nemzeti homogenitásából. Magdalena Roguska-Németh amellett érvelt, hogy a transzlingvális, tehát nyelvváltó írókat – például Agota Kristof, Melinda Nadj-Abonji, Edith Bruck műveit – szükségesnek látszik a magyar irodalom kontextusában is tárgyalni. Németh Zoltán a 2019-ben Ladislav Futtera, Václav Petrbok, Václav Smyčka és Matouš Turek szerkesztésében megjelent Jak psát transkulturní literární dějiny? című cseh tanulmánykötet nyomán vizsgálta azt, hogyan írjunk transzkulturális „magyar” irodalomtörténetet. Nagy Csilla Carol Ann Duffy A világ felesége (1999) és Németh Zoltán Állati férj (2016) című verseskötetének kapcsolatrendszerét értelmezte. Mizser Attila Bogyó Noémi Vakfoltok (2017) című regényének nyomán vizsgálta a csehszlovákiai rendszerváltást – egy olyan magyar nyelven írt regényben, amelynek cselekménye Csehszlovákiában játszódik és szlovák szereplői vannak. Bárczi Zsófia Monoszlóy Dezső életrajzának és Menekülés Szodomából (1975) című regénytrilógiájának a transzkulturális megközelítését mutatta be. Vályi Horváth Erika előadásában trauma és műfordítás kapcsolatát vizsgálta Irena Brežná Die beste aller Welten (2008) című regénye kapcsán. Pénzes Tímea a szlovák expat szerzők – Mária Modrovich, Ivana Dobrakovová, Svetlana Žuchová, Zuska Kepplová – szlovák nyelvű műveiben előforduló magyar és angol kultúraspecifikus kifejezések, illetve magyar és angol nyelvi elemek és vendégszavak műfordítási kérdéseibe vezetett be. Veres Erika Ahmet Haşim 100 éve, 1921-ben megjelent első verseskötetéről, a Tavi órákról adott elő – transzkulturális kontextusban.

Az egyes szekciókat követő viták során többek között az irodalomtörténetek időhöz és kontextushoz kötöttsége, a kisebbségi, főként a szlovákiai magyar irodalom transzkulturális vonásai, a transzkulturális irodalom jelenségének történetisége, valamint a (szerzői) névbe íródó transzkulturális jelentés kérdései is felmerültek.