A vasárnap délelőtti szemináriumon szóba kerültek a szlovák irodalmat magyarra fordítók ösztöndíjelehetőségei (az FPU és a KultMinor, amely ezt a rendezvényt is támogatta), illetve hogy szlovák nyelven az RTVS.sk hírportál archívumában Čítanie na pokračovanie cím alatt szlovák irodalmi felolvasásokat hallgathatunk (akár mosogatás közben). Majd folytatódott a bemutatkozás, hogyan esett bizonyos könyvekre a választás, ki min dolgozik éppen.
Böszörményi Péter elárulta, hogy úgy lett műfordító, mint szakfordító: véletlenül. Volt egy könyv fordító nélkül, és rámondta, hogy jó. Krajňák misztikus-mágikus-szürreális köteteit (Carpathia, Entrópia) fordította, melyek egy marosvásárhelyi kiadónál, a Lectornál jelentek meg. A Carpathia a Szlovákia-Lengyelország-Ukrajna határvidékén élő ruszinok, „egy fokozatosan elöregedő és elnéptelenedő régió regénye”. Másik fordítását, Jozef Karika a lektűr határán mozgó A hasadék című misztikus thrillerét is szeretik a magyar olvasók, a mű megkapta az Olvasók díját és film is készült belőle. Fontos, hogy ne csak egy szűkebb irodalomkedvelő réteghez jusson el a szlovák irodalom, állapítottuk meg. Böszörményi Marek Vadas Zlá štvrť című művén dolgozik éppen.

Szarka Szilvia Németországban és Csehországban is dolgozott kultúraszervezőként, jelenleg a Cafe Visegrad című projekten dolgoznak Karádi Évával négy visegrádi partnerkávézóval, és a pozsonyi Esterházy-szeminárium szervezője volt. Miskolcon a Kulturális fordítástudomány doktori programot kezdi Kappanyosnál (Esterházy-recepció és -fordítások), és az Irodalomtudományi Intézet Közép- és Kelet-Európai Osztályán kezd dolgozni.
Dobry Judit a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének munkatársa, a szlovákiai magyar szerzők szlovákra fordítását kutatja. Az ő nevéhez fűződik például Marta Fülöpová Feleselő képek, magyarok és szlovákok egymásról alkotott képe a 19. századi szlovák és magyar prózában c. művének magyar fordítása. Részletet már megjelentett, de gondolkodik Jaroslav Šrank: Individualizált irodalom c. művének lefordításán (A 20. század végi és a 21. század eleji szlovák líra az új generáció perspektívájából), de felmerült, hogy Radoslav Passia és Ivana Taranenová Hľadanie súčasnosti (A jelen keresése) című kötetének lefordítására is lenne igény, hogy szlovákul nem tudó irodalomtudósok is hivatkozhassanak rá, illetve bárki fogalmat alkothasson a legújabb szlovák irodalomról.
Ehhez a szakirodalmi terminusok egyeztetésére is szükség lenne, pl. subjekt, említette Balogh Magdolna, aki az Irodalomtudományi Intézet Közép- és Kelet-Európai Osztályán dolgozik.

A délelőtti szemináriumon Pénzes Tímea vezetésével Dominika Madro Svätyne című műve kapcsán, amely jövőre jelenik meg a fordításában, a beszélő nevek fordítása is szóba került, pl. a Roda/Rodana név esetében. Rodana bábaasszony (rodiť – szülni, rod – család, nem, anya, törzs, odrodiť – világra segíteni). Hogyan tudunk utalni a szerteágazó jelentésre? Mi a véleménye a résztvevőknek szépirodalmi művekben a lábjegyzetekről?
A becenevek és kicsinyítő képzők kérdését is érintettük. A kicsinyítőképző használata a szláv nyelvekben gyakoribb, elfogadottabb. Mindig mérlegelni kell, mennyire terheljük vele a magyar nyelvet, mennyit bír el a magyar szöveg (Két meglett férfi beszélget: Vieš, Móricko). Valamint szóba került, maradjon-e a magyar szövegben a szlovák becézgetés. A válasz az adott szövegrészt illetően igen, kapjon a magyar olvasó is egy kis betekintést, hogyan becéznek más nyelveken, pl. Matejenko, Matejko, Peter, Petrík, Petruško!
Paszmár Lívia, aki az SZTA Világirodalmi Intézetében végezte a doktoriját és a „Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Pozsony”-ban dolgozik, jelenleg Alena Sabuchová Šeptuchy (munkacíme Seppegők) című művének fordításán dolgozik – ez a mű nyerte el a 2020-as rangos Anasoft Litera díjat. A szerző a Lengyelország és Fehéroroszország határvidékén élő, gyógyító erővel bíró nőknél végezte az anyaggyűjtést. A kötet a cseh Kateřina Tučková Üldözött istennők című művével is rokonságot mutat (ford. Csoma Borbála).

A kortárs szlovák irodalom, avagy mit fordítsunk? címmel hangzott el Radoslav Passia, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársának előadása, aki több irodalmi lap (Romboid, Knižná revue) főszerkesztője volt, és többek közt a Rádio Devín kulturális adásait szerkeszti. Passia a legújabb szlovák művekről, tendenciákról, témákról mesélt, műfaji és nemzedéki felbontásban.
Az utóbbi év meghatározó sajnálatos eseménye volt Pavol Vilikovský halála. Az idősebb nemzedékből jelenleg aktív Dušan Mitana, Dušan Dušek, Etela Farkašová, Alta Vášová, Mila Haugová, Anton Baláž, Ján Rozner. A középnemzedékből Richard Pupala, Verona Šikulová, Vanda Rozenbergová, Silvester Lavrík, Balla és Peter Macsovszky nevét említhetjük. A fiatalok közül pedig Lukáš Cabala, Barbora Hrínová, Zuzana Šmatláková, Ivana Gibová, Michaela Rosová nevét. Valamennyiük utóbbi években megjelent köteteit jellemezte.
A „drsná škola” jelenségre is kitért, ami szó szerint durva iskolát jelent. A köteteket az alkohol, drogok, szex, abúzus tematikája és expresszív nyelvezet jellemzi, többek közt ide tartozik Ivan Medeši vulgarizmusoktól sem mentes műve (melynek fordításán György Norbert dolgozik), Milo Janáč, Ivana Gibová, Jana Micenková, Agda Bavi Pain egyes művei.
Dokumentumregények, memoárok, illetve például Eva Urbánová Jeleňatý a kravatý című meséje is szóba került, akárcsak az, melyik nyelvre milyen százalékban fordítják a szlovák irodalmat (a magyar nyelv kiemelt második helyen áll a cseh után).
A szemináriumon Passia felkérést kapott, hogy kibővítené-e a fentebb említett művet, aki álmában sem gondolt erre.

A háromnapos műfordítói hétvégét A műfordító és az irodalomterápia – önismereti
foglalkozás zárta Vályi Horváth Erika vezetésével. Olyan kérdéseket boncolgattunk, milyen pozitív és negatív hatásai vannak a szavainknak, amelyeket kaptunk vagy másoknak adunk, melyik a műben az én mondatom, mi az, ami megérint, amit továbbviszek, mit jelentenek számunkra a szavak (a la Juhász Gyula), mennyire van ránk hatással a szöveg, amit olvasunk/fordítunk.

A projekt fő támogatója: Fond na podporu kultúry národnostných menšín/Kisebbségi Kulturális Alap, Szlovákia (Kultminor)
A projekt szervezője: BÁZIS
Partnerek: Szlovák Intézet, Budapest, Magyar Műfordítók Egyesülete, Literárne informačné centrum