Nagy Hajnal Csilla A semmi hegytetején című verse a Dunszton jelent meg:

“Hogy azt mondom-e vajon, amit mondani szeretnék.
Annak, akinek.
Annak szeretném-e, akinek kellene.
Kellene-e valakinek.
Bárkinek, bármit is.
Mondani akarok-e valamit egyáltalán.
Van-e értelme a mondásnak.

Vajon még mindig apámhoz beszélek-e, amikor senkihez éppen, senkihez egészen.
Várok tőle valamit.
Válaszokat.
Kérdéseket.
Várhatok-e.

Vajon.

Jelent-e valamit a mondás, mást jelent-e a csend.
Jelent-e valamit a jelentés.
Muszáj-e folyton, muszáj-e már megint ezekben a…

Mik ezek az ezek az ezekben.

Rébuszok, nem.
Homályok.
Van-e közöm a homályhoz, lehet-e, kell-e, hogy legyen.
Mit mondana erre a pszichológusom.
Van-e jogom, van-e okom erre gondolni.

Enyémek lehetnek-e vajon mások gondolatai.
Odaadhatom-e vajon a gondolataimat másoknak.
Ajándék, nem, szándék.

Miért félünk a kérdőjelektől.

Miért utalgatunk folyton magunkra.
Ez önmagában nem hiba.

Én, önmagamban, nem vagyok hiba. Nem lehetek hiba. Nem tudom, hogyan lehetnék az. Hiba akarok-e lenni vajon. Akarok-e lenni.”

Nagy Hajnal Csilla verse teljes terjedelemben a Dunszt oldalán olvasható el.