N. Tóth Anikó és Németh Zoltán is tanulmánnyal szerepel a Sipos Lajos által szerkesztett, a Krónika Nova Kiadó gondozásában 2006-ban megjelent Irodalomtanítás a harmadik évezredben című kötetben, amely 2021. május 3-tól szabadon hozzáférhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban – https://mek.oszk.hu/22000/22017/ N. Tóth Anikó Grendel Lajossal, Németh Zoltán Tőzsér Árpáddal foglalkozik: N. Tóth Anikó: Grendel Lajos: Csehszlovákiai magyar novella; Németh Zoltán: Az életmű mint irodalomtörténet. Tőzsér Árpád poetikái és a nyelvhasználat kérdései.
Részlet Sipos Lajos bevezetőjéből: „A 2005 szeptemberében felmenő rendszerben bevezetett Nemzeti alaptanterv jelentős változásokat eredményezhet az irodalomtanításban. Véglegesen lezárhatja azt a korszakot, melyben az irodalomról szóló ténytudás jelentette a műveltséget, amikor a műalkotás forrását, az alkotói szándékot, a szerző életrajzi vonatkozásait, az életműhöz és a világirodalmi tendenciákhoz való kapcsolódást vizsgálták a tanítási órán, azt próbálva meg »kiszűrni« az alkotásból, milyen lélektani-alkati tényezők motiválták a szerzőt, milyen korszemlélet »bontakozik ki« a szövegből. Remélhetőleg meghatározóvá válik a tanítási órán a jelenkori irodalomtudomány szemlélete, fogalomrendszere és beszédmódja, a művek befogadásában a szöveg nyitottságának az elve, s azt fogják vizsgálni-kutatni- értelmezni, milyen eljárások és konstrukciók eredménye a forma, melyek az irodalmi szöveg kristályosodási pontjai, milyen akusztikus, grammatikai, ritmikai, kompozíciós elvek segítségével írható le az alkotás, milyen formakomponensek határozzák meg a művet, miként próbálja megragadni a nyelvi kifejezés az immanencia körvonalait, hogyan érvényesül a befogadói értelemtulajdonítás, mindezen közben pedig háttérbe kerül (viszonylagossá válik) a ma még meghatározó irodalomtörténeti gondolkodás. […] Az első részben az irodalomtanítás elméleti pozícióit foglaltuk össze. A másodikban a világtapasztalatot, a tanári szerep módosulását, a belépő osztályozási rendszer alapjellegzetességeit, a szövegalkotás és szövegbefogadás új lehetőségeit vettük számba. Az ezután következő fejezetek tanulmányaiban – tudatosan vállalva az elgondolt kötet »nem homogén« voltát – egyszerre vagy egymás mellett kínáljuk fel egy-egy probléma tudományelméleti összefoglalását és a tanításra, tananyagszervezésre vonatkozó javaslatainkat.”
Irodalomtanítás a harmadik évezredben
ELSŐ RÉSZ
I. AZ IRODALOMTANÍTÁS ELMÉLETI POZÍCIÓI
Sipos Lajos: Iskolaszerkezet, irodalomfogalom, irodalomtanítás Magyarországon
Bókay Antal: Az irodalomtanítás irodalomtudományi modelljei
Kulcsár Szabó Ernő: Irodalomértésünk néhány örökletes előfeltevéséről
Sári B. László: A kontextuális megközelítések lehetőségeiről
Petőfi S. János – Benkes Zsuzsa: Az irodalomtudomány és a szövegtudományok
Orbán Gyöngyi: Az irodalomóra mint hermeneutikai szituáció
Zsolnai József: Az irodalompedagógia mint alkalmazott irodalomtudomány és alkalmazott pedagógia
II. HORIZONTOK AZ IRODALOMTANÍTÁSBAN
Gordon Győri János: Nemzetközi tendenciák az irodalomtanításban
Arató László: A tananyagkiválasztás és -elrendezés néhány lehetséges modellje
Gordon Győri János: Tanárszerepek irodalomórán
Pála Károly: Irodalomtanítás és kompetenciafejlesztés
Arató László: Szövegértés, szövegalkotás a magyarórán
III. MŰFAJ, STÍLUS, MOTÍVUM
Suhai Pál: Az alteritás kora az irodalomban
Imre László: A műfajtörténet esélyei a harmadik évezredben – iskolában és iskolán kívül
Olasz Sándor: A regényforma változásai a 20. századi magyar irodalomban
Veress Zsuzsa: Az úr ölében / Az isten balján. Mikszáth Kálmán: A jó palócok (1882) – Bodor Ádám: Sinistra körzet (1992)
Czimer Györgyi: Szerepkonstrukciók dekonstruálása. Kérdések és válaszok az Esti Kornél énekében
Tolcsvai Nagy Gábor: A metafora alakulástörténete a magyar lírai modernségben
Vilcsek Béla: Szabadvers(szabad vers)-tipológia napjaink irodalmában
Eisemann György: Nemzeti sztereotípiák mint történelmi allegóriák a romantikus és a modern magyar lírában
Fried István: Meghatározók és meghatározottak. Az Osztrák-Magyar Monarchia szövegisége
Fenyő D. György: Egy fabula – öt szüzsé. Kolhaas-történetek
Gyeskó Ágnes: A csavargó alakja az irodalomban – egy toposz vizsgálata
Vasy Géza: A művész és a clown. Kormos István: Szegény Yorick
Tarján Tamás: A cirkusz (jel)világa a közelmúlt magyar irodalmának motivikájában
MÁSODIK RÉSZ
I. PÁLYAKÉPEK
Margócsy István: Petőfi és a romantika
Szabolcsi János: Petőfi-problémák a középiskolában
Nyilasy Balázs: Arany János költészete
Fűzfa Balázs: Kommunikáció, erotika és magatartás-szimbólumok Arany János néhány balladájában
Gintli Tibor: Ady Endre
Gintli Tibor: Ady újraolvasásának lehetőségei az oktatásban
Sipos Lajos: Babits Mihály
Jobbágyné András Katalin: A pályaképet összefoglaló óra
Olasz Sándor: Kosztolányi Dezső
Szegedy-Maszák Mihály: Kosztolányi: A cseh trombitás – kései művek előképe
Gordon Győri János: Kosztolányi Dezső tanítása a középiskolában (Javaslat)
Tverdota György: József Attila
N. Horváth Béla: Az analitikus óda
II. PORTRÉK
Hargittay Emil: Az Egy katonaének mint az eszményítés verse
Debreczeni Attila: Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz
Bécsy Ágnes: Berzsenyi Dániel: A közelítő tél
Arató László: Kölcsey Ferenc: Hymnus
Mohácsy Károly: Vörösmarty Mihály Szózat című költeményének tanítása különböző korosztályú diákoknak
Eisemann György: Anekdoták és különcök. (Beszterce ostroma, A sipsirica)
Angyalosi Gergely-Forgács Anna: Megjegyzések Móricz novellisztikájáról – A Barbárok
Rónay László: Márai Sándor: Szindbád hazamegy
Kulcsár Szabó Ernő: A „szerelmi” líra vége. „Igazságosság” és az intimitás kódolása a késő modern költészetben – Szabó Lőrinc: Semmiért Egészen
Szegedy-Maszák Mihály: Radnóti Miklós és a holokauszt irodalma
Kenyeres Zoltán: Weöres Sándor: Istar pokoljárása
Radnóti Sándor: Pilinszky János: A szerelem sivataga
Fűzfa Balázs: Ottlik Géza Iskola a határon című regényének modernségjegyei, idő- és térpoétikája
III. LÁTÁSMÓDOK
Kovács Sándor Iván: Az író Zrínyi Miklós és a magyar irodalom
Csíkvári Gábor Az arany ember. Az értelmezés lehetőségei
Bezeczky Gábor: A Szindbád ifjúsága mint műfajtörténeti probléma
Kecskés András: Kassák Lajos: A ló meghal a madarak kirepülnek
Cs. Varga István: Az emberi értékkapcsolatok regénytragédiája: Németh László: Iszony
Nyiri János: Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról
Görömbei András: Ki viszi át a Szerelmet
Tarján Tamás: Örkény István: Tóték
Honti Mária: A „szó és szótlanság” költője – Nemes Nagy Ágnes verseiről
Szabó B. István: Mészöly Miklós: Saulus
IV. KORTÁRS IRODALOM
Bednanics Gábor: A történő elbeszélés
Görömbei András: Kányádi Sándor: Krónikás ének
B. Gáspár Judit: „…Paradoxon vagy önmagad szemében…”. Nádas Péter Egy családregény vége című művének lélektani elemzése
Tarján Tamás: Tandori Dezső: Hommage
Tarján Tamás: Spiró György: Csirkefej
N. Tóth Anikó: Grendel Lajos: Csehszlovákiai magyar novella
Márton János: „Harmonia Caelestis”: Esterházy Péter tanítása
Németh Zoltán: Az életmű mint irodalomtörténet. Tőzsér Árpád poetikái és a nyelvhasználat kérdései
Fűzfa Balázs: Létezni részben, egészben. Nagy Gáspár és Parti Nagy Lajos egy-egy verseskötetének összehasonlító értelmezése
Schein Gábor: Lefordíthatatlan szójátékok. Várady Szabolcs költészetéről
Dérczy Péter: Vallomás a mindenségről és az irodalomelméletről. Orbán Ottó: Vojtina recepcióesztétikája
V. VILÁGIRODALOM
Rajhona Flóra: Az antik irodalom világképe
Márton János: A Biblia tanítása a 9. évfolyamon
Horváth Géza: Johann Wolfgang von Goethe: Az ifjú Werther szenvedései. A menekülés dimenziói
Péter Ágnes: Byron, Shelley, Keats
Balassa Péter: A regényforma változásai a 19. századi francia irodalomban. Flabuert Bovaryné című regényének értelmezése
Kroó Katalin: Bűn és bűnhődés – Gogol, Dosztojevszkij (Tolsztoj)
Spira Veronika: Bulgakov: A Mester és Margarita
Fűzfa Balázs: Az irodalmi posztmodernség kezdetei. Borges, Márquez, Hrabal
VI. SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET
Bécsy Tamás: Drámatípusok. A konfliktusos dráma modellje: Szophoklész Antigonéja és Shakespeare Hamletje
Bíró Ferenc: A Bánk bánról
Görömbei Andrásné: Madách művének belső ellentmondásai a tanításban
Bécsy Tamás: Beckett: Godot-ra várva
Imre Zoltán: Szöveg és előadás néhány lehetséges kapcsolata a kortárs magyar színházban
VII. AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI
Tverdota György: Irodalmi kultusz
Praznovszky Mihály: Kéziratok, hasonmások (az irodalomórán)
Hubert Ildikó: Régi szövegek az irodalomórán
Bárczi Ildikó: Eredeti szöveg és műfordítás: Janus Pannonius
Eck Júlia: Szövegbefogadás, szövegelemzés a kreatív dráma eszközeivel
Gelencsér Gábor: Átmeneti idők. Huszárik Szindbádja
Fenyő D. György: Sorstalanság – egy regény és egy film
Domonkos Péter: Irodalom és filozófia
Arató László: A populáris regiszter az irodalomtanításban
Lackfi János: Kreatív írás avagy az irodalom mint mesterség
VIII. REGIONÁLIS KULTÚRA
Forgács Anna-Horváth Zsuzsanna: A regionális kultúra tanításáról
Bokányi Péter: A nyugat-pannon irodalmi régió
Csiszár Edit: Endrődi Sándor Alsóörsön
N. Horváth Béla: Regionalizmus – kultúra. Baka István – Szekszárd
—
A kötet a Magyar Elektronikus Könyvtárban – https://mek.oszk.hu/22000/22017/
Letölthető PDF fájlban – https://mek.oszk.hu/22000/22017/22017.pdf
