Marosz Diána jegyzete a Vasárnap 2021/21. számában jelent meg:

„Hiszek az egyenlőségben”

… mondja a lány a képernyőn. Olyan 15 éves lehet. A nyakán szegecses nyakörvszerűség, mindkét karján valami lyukacsos fekete háló. Ha valahol csak úgy ismeretlenül találkoznék vele, nem biztos, hogy elsőre bizalmat ébresztene bennem. Most meg csak nézek, milyen értelmes, okos dolgokat mond. És rögtön meg is jegyzem magamban, hogy bizony, sohasem szabad a külső alapján ítélni.

„Érdekel, mi történik a kisebbségekkel – folytatja a lány. – Amikor először hallottam a cseregyerek-projektről, elgondolkoztam, milyen frusztráló is lehet a szlovákiai magyar gyerekeknek, akik nem tudnak annyira jól szlovákul, ha valamit nem értenek, vagy ha ne adj’ isten kinevetik őket. Azt mondtam magamban, ha csak egy ilyen gyereknek is segíthetek, hogy jobban érezze magát itt, Szlovákiában, akkor már megérte bekapcsolódni.”

A lányt Mirkának hívják, és a fentebb idézett mondatokat Zuzana Čaputová köztársasági elnöknek mondja egy online találkozón. Rajtuk kívül ott vannak a képernyőn a cseregyerek-projekt szervezői és az idei évad résztvevői: szlovák és magyar gyerekek.

Magáról a projektről már többször írtam: célja, hogy barátságok szülessenek a szlovák és magyar gyerekek közt, a magyarok gyakorolhassák a szlovák nyelvet, a szlovákok pedig találkozzanak azzal a ténnyel, hogy Szlovákiában nem csak szlovák anyanyelvű emberek élnek. Idén már a negyedik évadra került sor, sajnos a járvány miatt megint csak online formában. A részt vevő szlovák–magyar párosoknak négy kihívással kellett megbirkózniuk. Az eredményre pedig Zuzana Čaputová is kíváncsi volt.

A félórás online találkozón az elnök asszony megismerkedett a projekt célkitűzéseivel, beszélgetett a gyerekekkel, érdeklődött a motivációjuk iránt, és meghallgatott egy-egy különösen jól sikerült megoldást is.

Mivel Ajna lányom is résztvevő, belülről is volt szerencsém látni az egyes feladatok megoldásának menetét, és mondhatom, kiválóan szórakoztam. Az első kihívásban szlovák és magyar frázisokat, közmondásokat kellett gyűjteni és összehasonlítani: vajon mindkét nyelven ugyanúgy mondják-e őket. A kulináris feladat keretében kedvenc receptjeiket osztották meg egymással a gyerekek. Ajna párja Enikő volt, aki egy igazán finom süti receptjét küldte el. Azért tudom, hogy finom, mert Ajna meg is sütötte Enikő útmutatásai alapján. A harmadik feladatban szituációs párbeszédeket kellett alkotni megadott témáról, természetesen szlovákul. Kreatívabbnál kreatívabb megoldások születtek. Voltak, akik bábukkal játszották el a jelenetet, mások felvették a saját szerepüket videóra, majd összevágták a párbeszédet. Az egészen profik mindenféle vizuális hatásokkal tarkított megoldást készítettek. Az utolsó feladat a már tavaly is nagyon népszerű zenei kihívás volt: a szlovák fiataloknak egy magyar, a magyaroknak egy szlovák dal szövegét kellett lefordítaniuk, és legalább a refrént elénekelniük.

Külön öröm volt számomra, hogy az idei évadra Ajna egyik osztálytársa is jelentkezett. Egy olyan lány, akinek a szülei nem annyira kedvelik a magyarokat.

Az elnöki találkozón a legszebb pillanatok talán azok voltak, amikor a magyar gyerekek beszélgettek az elnök asszonnyal. Olyan gyerekek, akik egy-két éve még nem mertek megszólalni szlovákul.”

Marosz Diána írása a Vasárnap honlapján, illetve teljes terjedelemben a Vasárnap 2021/21. számában olvasható.