Juhász Katalin Véres lett az orosz pénz című írása az Új Szóban jelent meg:

“Aktivisták és politikusok hetek óta sürgetik a Putyin-közeli orosz oligarchák eltüntetését a külföldi múzeumok környékéről. Ezek a milliárdosok a művészetet gálánsan támogatva szépen beszivárogtak a nyugati kulturális intézmények vezetőségeibe. És senkit nem érdekelt, honnan származik a pénzük.

Illetve ez utóbbi mondatban azért lapul némi túlzás, mert a nagy galériák, múzeumok, aukciósházak azért ügyelnek az ilyen részletekre. Ugyanakkor tény, hogy mindig is imádták a mecénásokat. Ahogy maguk a képzőművészek, a kiállítóhelyek sem boldogulnánk nélkülük egy piacgazdaságban, hiszen a belépőjegyekből nem élnének meg, rendszeres állami támogatást pedig csak az állami intézmények kapnak.

A pénzről tudjuk, hogy nincs szaga, és azt is, hogy mosható, ha piszkosnak tűnne. Ma már eléggé nyilvánvaló, hogy ezeket az embereket nemcsak nemes filantróp megfontolások vezették, hanem részei az orosz elnök „soft power” terveinek, amelyekkel országa pozícióit akarja erősíteni Nyugat-Európában (elsősorban Angliában) és az USA-ban.

Az ukrajnai orosz invázió kapcsán elkerülhetetlenné vált az orosz kapcsolatok felülvizsgálása. A képzőművészeti intézmények nyilván nem szívesen rúgják ki azokat, akik rendszeresen pénzelik őket, hiszen a pandémia miatt többnyire nehéz anyagi helyzetbe kerültek. Hogy ezek a döntések mekkora érvágást jelentenek számukra, azt jól példázza az izraeli Yad Vashem holokauszt-emlékközpont esete. Az intézmény elnöke még az invázió előtt azzal a kéréssel fordult az amerikai hatóságokhoz, hogy Roman Abramovicsot vegyék le a szankciókkal sújtandó oroszok listájáról, mivel a milliárdos a központ legnagyobb magántámogatója. Ha nem utalja át a dollárban is nyolc számjegyű összeget, le kell mondaniuk az új kutatási projektjeikről, egy olyan időszakban, amikor a holokauszttagadók és a holokauszt történetét meghamisítani akarók fokozzák aktivitásukat.”

Juhász Katalin publicisztikai írása teljes terjedelemben az Új Szó oldalán olvasható.