Juhász Katalin az első szlovák film – amely Jánošíkról szól – megszületésének 100. évfordulója kapcsán írt az Új Szóban:

“Hazánkban 1921-ben készült az első egész estés mozifilm, amerikai segédlettel, szlovák rendezővel és színészekkel. A Jánošíkot Chicagóban mutatták be, a megviselt kópia csak 1975-ben került haza. Ekkor írt hozzá kísérőzenét Jozef Malovec, akit most felejtsünk el.

Illetve nem egészen, mivel a filmet ezekben a hetekben az ő népi ihletésű zenéjével vetítik több városban, a szlovák filmművészet megszületésének 100. évfordulója alkalmából. Az idén 10 éves pozsonyi Lumière moziban kedd este új hangköntöst kapott Jaroslav Siakeľ filmje, méghozzá egy világsztár közreműködésével. 
Erik Truffaz francia trombitaművész bátran ereszti össze a műfajokat. Már 1999-es albumával (Bending New Corners) olyan fiatalok tömegéhez hozta közel a jazzt, akik nélküle elvesztek volna az elektro-nikus zene mély bugyraiban. Effektezett trombitával és drumandbass-ritmikával kezdte, aztán mindezt továbbgondolta, és ma már egy sötét, párás pszichedelikus alagútban araszol, kevesebb fékevesztett elszállással, de sokkal több „gondolattal”. 

Ezen az estén azonban csupán tettestárs volt, a Jánošík új zenéjét ugyanis David Kollar gitáros írta, aki szintén ért a „kütyükhöz” is, lelkes kísérletező. Ezek ketten nagyon egymásra találtak, harmadikként pedig ott volt Tomáš Mutina producer, aki a szemplereket kezelte, és összefogta az egész projektet.”

Juhász Katalin írása teljes terjedelemben az Új Szó oldalán olvasható.