Juhász Katalin a nemrég elhunyt Ivan Reitman komáromi származású filmrendezőről az Új Szóban

Juhász Katalin a nemrég elhunyt Ivan Reitman komáromi származású filmrendezőről az Új Szóban

Juhász Katalin írt a nemrég elhunyt Ivan Reitman komáromi származású filmrendezőről az Új Szóban:

Elhunyt Ivan Reitman filmrendező, producer és forgatókönyvíró, a Szellemirtók rendezője. A vígjátékaival világhírűvé vált, komáromi születésű kanadai filmes 75 évesen álmában hunyt el szombat éjjel kaliforniai otthonában – közölte a család. A halál okát nem hozták nyilvánosságra.

Ivan Reitman 1946. október 27-én született Komárom Csehszlovákiához került részén, magyar zsidó szülők gyermekeként. Anyja túlélte Auschwitzot, apja az ellenállásban tevékenykedett. Amikor a kommunisták üldözni kezdték a vállalkozókat és nagytőkéseket, apja, aki egy ecetgyár tulajdonosa volt, kénytelen volt elhagyni Csehszlovákiát. Ivan négyéves volt, amikor a család egy uszályban elrejtőzve a Dunán Bécsbe szökött.

Rokonoknál kaptak segítséget Torontóban, ahol hamar otthonra leltek. Ivan szórakoztatásra való képességei is korán megmutatkoztak: bábszínházat csinált, társait mulattatta a nyári táborokban, egy folk-zenekar tagja lett. Az egyetemen a filmkészítés mellett zenét és színészetet tanult. Kevesen tudják róla, hogy ő volt a producere David Cronenberg két korai horrorfilmjének, mielőtt rendezőként bemutatkozott. Első egész estés mozifilmjében (Triplets, 1975) már olyan sztárok szerepeltek, mint Arnold Schwarzenegger, Danny DeVito és Eddie Murphy. Utóbbinak később a Szellemirtókban is szerepet ajánlott, ám 1983-ra Murphy már akkora sztár lett Hollywoodban, hogy a produkció nem tudta őt megfizetni. Reitman következő vígjátékában, a Dilibogyók – Táborparádéban kapta első filmfőszerepét Bill Murray, akit azelőtt csak a Saturday Night Live-ból ismerhettek az amerikai tévénézők.

A mindössze 30 millió dolláros költségvetésből, rekordgyorsasággal leforgatott Szellemirtók (Ghostbusters) 300 millió dollár bevételt termelt – a példátlan anyagi siker mellett új fejezetett nyitott mind a tudományos-fantasztikus filmek, mind a vígjátékok történetében.”

Juhász Katalin írása teljes terjedelemben az Új Szó honlapján olvasható.