Juhász Katalin “a klasszikus gitárzene legnagyobb hazai ünnepé”-ről írt az Új Szóban:

“POZSONY|Minden rocksztárnak el kellene látogatnia olyan koncertekre, ahol valódi virtuózok kezében van ez a hangszer. Ugyanez vonatkozik a rajongóikra is.

A Bratislava Guitar Quartet: Miloš Slobodník, Yorgos Nousis, Radka Krajčová és Martin Krajčo     (Fotók: Rudolf Biháry)

Félreértés ne essék, nagyra értékelem a könnyűzenét, ezt sokan tudják rólam. De azt mondom, érdemes ismerkedni a klasszikus gitárzenével is, mert egyik ámulatból a másikba lehet esni, és a két műfaj közti átjárók is felfedezhetőek.

Az elmúlt héten zajlott a J. K. Mertzről elnevezett pozsonyi gitárfesztivál, immár 46. alkalommal. Állítólag ez a világ legrégibb ilyen jellegű rendezvénye, és az alapos, informatív, profi módon szerkesztett programfüzetet lapozgatva nincs okunk kételkedni ebben.

Azonnal érezhető, hogy a szervezők egyben zenészek is. Valahogy más a hangulat, csak úgy sistereg a lelkesedés, amelyet nem üzleti érdekek mozgatnak, hanem a hangszer iránti elkötelezettség. A Spoločnosť J. K. Mertza nevű társaság tagjai barátságosan invitálják a nagyközönséget saját világukba, és úgy állítják össze a programot évről évre, hogy abban minden legyen, reneszánsz és barokk átiratoktól a spanyol mestereken át a köztünk élő zeneszerzők műveiig. A koncertek mellett mesterkurzusok és szakmai előadások is szerepelnek a programban, utóbbiakat általában a meghívott külföldi fellépők tartják, és a konzervatoristák, egyetemisták is ott tátják a szájukat a koncerteken. Ők persze mást figyelnek, mint az utca embere, de annyit azért mi is tudunk, hogy például Bach műveiből számos gitárátirat született, hiszen azok skálázásra is kiválóan alkalmasak. Szintén köztudott Astor Piazzola, a tangókirály népszerűsége a klasszikus gitárosok körében, valamint a népzenei elemek fel-felbukkanása.”

Juhász Katalin írása teljes terjedelemben az Új Szóban olvasható.