Hizsnyai Tóth Ildikóval beszélgetett Vrabec Mária a Vasárnapban:

“Hizsnyai Tóth Ildikó közel két éve a kínai Hszián városban működő Nemzetközi Tanulmányok Egyetemén oktat magyar nyelvet és irodalmat, ő maga pedig sokat tanul a kínai gondolkodásmódról és mentalitásról. Azt mondja, Kínát könnyű megszeretni, de megismerni és teljesen megérteni egy európai ember számára ilyen rövid idő alatt lehetetlen.

Eredetileg biztosan nem számolt azzal, hogy két évig nem jöhet haza, és meg sem látogathatja senki.

2019 augusztusában azzal búcsúztam el a fiamtól és a barátaimtól, hogy majd meglátogatnak. Ebben a tudatban éltem fél évig, amikor 2020 januárjában beütött a Covid-járvány. Épp erre az időszakra esett a kínai holdújév, ilyenkor a külföldi vendégtanárok vagy hazamennek, vagy utazgatnak Kínában. Szerencsére, én a szállásunkon maradtam, mert a többiek nem tudtak visszajönni, vagy csak igen kalandos úton-módon. A százból tizenketten maradtunk.

Ezek szerint Hsziánon kívül egyelőre nem sokat látott Kínából.

Országon belül is korlátozzák az utazást, teljesen bezárkóztak az egyes tartományok. Ez ma már nem az a Kína, ahová jöttem, a járványügyi intézkedések határoznak meg mindent. Valóban csak Hsziánnal ismerkedem – ez egy tizenegymilliós, felduzzasztott nagyváros az ország közepén. Kína nem annyira centralizált, mint sokan gondolják, mert akkora, mint egész Európa, és a tartományai olyan jogkörökkel bírnak, mint az egyes országok.

Az egyetem, ahol tanít, rangos intézménynek számít Kínában?

Az első osztályú egyetemek közé tartozik. Végzőseink a nemzetközi kapcsolatok terén érvényesülnek, és Kína úgy deklarálja, hogy nyitott a világ felé, ezért szorgalmazza a kis nyelvek oktatását. Három éve nyílt az egyetemen magyar szak, és én úgy kerültem ide, hogy kerestek egy gyakorlott magyartanárt, aki irodalmat és fordítást oktat, szervezi a könyvtárat, valamint részt vesz a tanszék kiépítésében. Rajtam kívül csak egy kínai kolléga van itt, aki valamennyire tud magyarul, és két magyarországi nyelvtanár tanít online.

Hány diákjuk van? Érdekli a kínai fiatalokat a magyar nyelv?

Itt ez nem úgy működik, hogy a diákok döntik el, mit szeretnének tanulni. Felveszik őket az egyetemre, majd a preferált szakokra irányítják. Amikor átsorolják őket magyar szakra, akkor a főnököm, az Európai Nyelvek Intézetének vezetője tart egy eligazítást a szülőknek, mennyire jó hely Magyarország, milyen előnyös lesz számukra, ha magyarul tanulnak, és hogy így biztosítva van a jövőjük. Hozzánk úgy kerülnek a diákok, hogy fogalmuk sincs, hol van ez a Magyarország, és semmilyen viszonyuk nincs a nyelvhez.”

Az interjú teljes terjedelemben a Vasárnap oldalán olvasható.