Olvasok. Nyáron valahogy főleg a klasszikusok vonzanak. Szégyenkezve írom le, de pár hete fejeztem be a Sorstalanságot. Azóta is a hatása alatt vagyok, és érzem, ahogyan ez az olvasmányélmény lassan szívódik fel, épül belém, és kezd életem része lenni. Még két könyv van az asztalomon, a Halál Velencében c. kisregény és Horváth Viktor Török tükre. Ezeket mindenképp szeretném elolvasni a nyáron.

A távoli jövőben célul tűztem ki egy következő kötetet. Túlzás lenne azt állítani, hogy ezen dolgozom, inkább próbálom megtalálni azt az utat, amin keresztül eljuthatok a célhoz. Egyelőre többet nyomkodom a „backspace-t”, mint az összes többi billentyűt, de remélem, ez a helyzet hamarosan megváltozik.

Természetesen ilyenkor a pihenés is része a hétköznapjaimnak, a sorokat Babits és Mészöly szülővárosában írom. Bízom benne, hogy a genus loci és a vörösborral átitatott éjszakák segítenek majd vajúdó elmémnek a versek születésében.