Már nem a mi völgyünk

Annyiszor kaparom el a sebet, ahányszor muszáj,
ne képezzen új réteget a felhám:
legalább ez legyen közös,

ugyanúgy fésülöm a hajam, és bár elkerülhetetlen,
hogy mosásba kerüljön az ingem,
ugyanazon a ponton ejtem rá az egyetlen csepp kávét,

mint helymeghatározás a térképen…

A teljes vers elolvasható az Irodalmi Szemle oldalán.