…Hosszú idő után – kaptam magam, s újra firkálni lett kedvem.
Persze, a firkálgatás – aránylag hosszú idő után – nem is olyan egyszerű.
Amiért abbahagytam, csaknem egy évtizede már az aktív írást  – az még  ma is érvényes – tudniillik, éjjel-nappal marketing akciókon jár az agyam, marketing-raptor vagyok, s döbbenten vettem észre, hogy a nyelvezetem, a szavaim  is kissé eldeformálódtak, elkorcsosultak…
Százalékok, konverziók, hozamok, kapacitások, nyereséghányadok… és hasonló gyanús  szavak foglalták el a fejem, s megbénítottak hosszú időre. Legalább egy évtizede már, hogy  nem vagyok aktív, de ezzel  megbékéltem, s gondoltam – eljön majd egyszer az idő, amikor megtalálom újra a hangom, s le tudok írni újra egy normális mondatot rezonancia nélkül.

…Az utóbbi időben – kísérleti jelleggel – egyre többet firkálok,  elsősorban a saját oldalamon jelentetem meg az írásaimat – laza, könnyed blogger-stílusban, s eleinte kifejezetten az érdekelt, vajon tudok-e egy adott témára reagálni, néhány oldalba betömöríteni gondolatokat – ugyanakkor kitűzött akadályokat is szerettem volna kikerülni, például konkrétan, hogy legyen benne humor, s az működjön is.
Azt hiszem, nekem is szórakoztató ez az új feladat, újra villogni, s megjegyzem… régi érzések szabadulnak fel, s ki tudja, merre tartanak… és úgy veszem észre, hogy az Olvasóim is szívesen olvassák a soraimat.

…Most olvasom a Kalligram Kiadóról a könyvet Volt egyszer egy kiadó címmel, amelyet Rudolf Chmel szerkesztett – s bizony,  lenyűgöznek a kötetben szereplő  írók, filozófusok, irodalomtudósok írásai, hogyan hatott rájuk a kiadó szellemisége.
Nos – egy kajla gondolattal – hirtelen úgy találtam, hogy én is megírom a Kalligramról a kis szösszenetemet, persze egy másik, lazább  nézőpontból – mert én ugyanis  a kiadó terjesztője voltam,  mondhatni a hőskorban,  akkor, amikor szabályosan betörtünk a magyar könyvpiacra, s kezdett kialakulni a kiadó igazi arculata… Akkor, amikor az értelmiség valójában rátalált a kiadóra – és ez valóban döbbenetes élmény volt egy aránylag sötét, 1 bites csókának, mint amilyen én vagyok…
Azt még nem tudom, hol jelenjen meg, kiestem a kamionból, s már nem tudom, hogyan, s miképpen megy ez… de remélem, hogy akihez majd eljut a szöveg – jót szórakozik majd.