Gubis Éva Teljesen normális című tárcanovelláját közölte az Új Szó kulturális-közéleti melléklete, a Szalon:

“A fia terpeszben áll, tenyerével markolót formál, lábai közt dobálja a homokot, halomba gyűlik a háta mögött. A lánya sárga és piros műanyag vödrökben vizet hord, a testvére elé önti. Okosan csinálják, jól adagolható nedves építőanyag az eredmény, így átforgatva elég laza a formáláshoz. A lánya leteszi az üres vödröket és átfut párszor a bátyja mögött. Sikít az izgalomtól, hogy sikerül-e két adag homok közé ütemeznie a futást. Fia lepisszegi a húgát, és nekiáll az építkezésnek. A lapáton veszekednek egy ideig, végül a fiú kapja. Vödörből kettő van, mindketten fognak egyet és megkezdik a homoktéglák gyártását. A vödrök tartalmát egymás mellé öntik, egész nagy alaprajzzal készülnek. Kipróbálják, egyszerre egy fő fog beférni a várba, csak a bejáratra nem gondoltak. Fia egyetlen mozdulattal ajtót rúg a homokba. Lánya a homlokához csap, használhatták volna az ajtó anyagát a következő szintekhez. A vita után gyorsabban haladnak, mindkettő bizonyítani akar. Négy tornyot építenek, háromvödörnyi homok egymásra, a négyszögletű alaprajz minden sarkába egy. A fia zászlónak valót akar vágni a lány fürdődresszének fodraiból. Nem találnak vágóeszközt. Végül hínárt hoznak a vízből, rövidre tépik, próbálják elérni, hogy délcegen álljon a tornyokban. Akármilyen rövid, a hínárnak nincs tartása, vizesen lifeg a homokba tűzve. A fia megunja a zászlókat, türelmetlen, meg akarja kezdeni a háborúzást. A lánya először királylányt szeretne választani, aki uralkodik a várban. Itt nincs királylány, ordít a fiú, itt katonák vannak. Vigyázz, kész, tűz! Hosszan süvít, élethűen, hiányzik az első két foga.”

Gubis Éva tárcanovellája teljes terjedelemben az Új Szó oldalán olvasható.