Gazdag József írt a Vasárnapban Hancsovszky Béláról, akiről film is készül, amelynek befejezéséhez támogatókat keresnek. A készülő filmet június 5-ig lehet támogatni a donio.sk/hancsovszky oldalon, akár névtelenül is.

“Kalandor, terrorista vagy a csehszlovák elnyomás ellen tiltakozó magányos szabadságharcos volt Hancsovszky Béla?

Hancsovszky Béla (Fotók: a Fórum Kisebbségkutató Intézet archívumából)

1945. augusztus 7-éről 8-ára virradóra nagy erejű robbanás rázta meg a tornaljai politikai rendőrség épületét. A merényletet a gimnazista Hancsovszky Béla vállalta magára, elmondása szerint így akart tiltakozni a csehszlovák hatóságok kisebbségellenes, elnyomó intézkedései ellen. S bár komolyabb személyi sérülés nem történt, a népbíróság halálra ítélte a 19 éves fiút. Az ítéletet azonban nem tudták végrehajtani, Hancsovszky ugyanis megszökött a börtönből.

*

A második világháború utáni időszak tragikusan érinti a csehszlovák fennhatóság alá kerülő felvidéki magyarságot. Az 1945 áprilisában elfogadott kassai kormányprogram kilátásba helyezi a csehszlovákiai magyarok jogfosztását: internálásukat, megbüntetésüket, vagyonuk elkobzását.

A csehszlovákiai magyarokat hirdetményekben szólították föl, hogy távozzanak Magyarországra

Magyarellenes intézkedések

Kassán már 1945 tavaszán elkezdődik a magyarok kiutasítása a városból, Pozsonyban pedig a német és a magyar lakosság megjelöléséről döntenek. A Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága 1945. június 16-i határozatában arról rendelkezik, hogy a visszatért városokat (Kassát, Losoncot, Rimaszombatot, Rozsnyót, Érsekújvárt, Komáromot stb.) és Szlovákia fővárosát, Pozsonyt minél előbb magyartalanítani kell.

Pozsonyban a Városi Nemzeti Bizottság 1945. június elején határozatot hozott a város német és magyar lakosságának megjelöléséről – a Čas napilap tudósítása

Edvard Beneš elnök 33/1945. számú alkotmánydekrétuma pedig a kollektív bűnösség elve alapján a teljes magyar kisebbséget megfosztja csehszlovák állampolgárságától. A rendeletek értelmében megbízhatatlannak kell tekinteni azokat, akik az 1929 óta rendezett népszámlálásokon magyar nemzetiségűnek vallották magukat.

A magyar beszédet tiltó hirdetmény Rozsnyón, 1945-ben

Mi a helyzet Tornalján?

Tornalja ekkor 95%-ban magyarok lakta kisváros. A szovjet megszállókat 1945 márciusának végén váltják ott a Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) emberei, a város élére pedig szlovák komisszár kerül. 

Megkezdődik a megbízhatatlannak minősített magyarok letartóztatása, a magyar nyelvű ügyintézést betiltják, a magyar iskolákat nem engedik kinyitni, célzottan vizsgálják felül az iparengedélyeket, s a tornaljai magyaroktól begyűjtik a rádiókészülékeket is.

1945-ben Tornalja 2400 lakosából 2200 vallotta magát magyarnak

Visszaemlékezések szerint a „csehek” ekkoriban megzavarják a magyar fiatalok tánciskoláit, ellenszolgáltatás nélkül vesznek el értékeket a helyiektől, s ha az utcán valaki magyarul beszél, előfordul, hogy a csehszlovák katonák keresztet nyírnak a hajába. 

A tornaljai utcákon ezekben a napokban magyarellenes feliratok jelennek meg, amit a helyi fiatalok nem hagynak annyiban, és a jelszavak egy részét lefestik. A hatóságok érzékelik a helyzet fokozódását, ezért 1945. augusztus 7-én éjszakai kijárási tilalmat rendelnek el a városban.

A merénylet éjszakája

Még ugyanazon a napon, 1945. augusztus 7-éről 8-ára virradóra, éjjel 2 óra 15 perckor nagy erejű robbanás rázza meg a politikai rendőrség (Národná Bezpečnosť) épületét a Štúr utcában (korábban: Vasút utca). Több helyiség megrongálódik, de az épületben tartózkodó személyek sérülés nélkül megússzák a merényletet.

A politikai rendőrség tornaljai épülete a robbantás után

Tornalján azonnal statáriumot hirdetnek ki, gyülekezési tilalom lép érvénybe, és városszerte többször is kidoboltatják a csehszlovák katonai helyőrség parancsnokának felhívását, amely így végződik: „Felhívom Tornalja minden szlovák és lojális magyar lakosát, hogy az utcákon csak szlovákul beszéljenek!”

A hatóságok több mint kétszáz házkutatást rendelnek el, és mintegy 150 személyt előállítanak. A fogvatartottak betonpadlón alszanak, cipőjüket használva párnaként, s többségüket csak 10-14 nap múlva engedik szabadon.”

Gazdag József írása teljes terjedelemben a nyomtatott Vasárnap 2022/22. számában vagy a Vasárnap honlapján olvasható el.