Csehy Zoltán „Szüzek bennem a gondolatok” címmel írt kritikát Babiczky Tibor Szapphó-paradigma című verseskötetéről a Bárkába:

“Szapphó egyedi tünemény, pótolhatatlan kulturális kincs és örök jelkép. És megannyi töredék: az „életmű” tulajdonképpen egyetlen rommező, egyetlen, összefüggő és hatalmas ásatási terület, melyet az életpálya- és szövegrekonstrukciók filológiai kísértetei járnak be. A csonka sorokat, hézagos strófákat, sőt szófoszlányokat nemegyszer a hiány poétikájának sugalmazott költészete lengi be. Szapphó nemcsak minden nőíró legendás őse, hanem kulcsfontosságú alteregó is, sőt a leszbikus irodalmi diskurzus (hiszen már a jelenség is Szapphó szülőhelyéről, Leszbosz szigetéről kapta a nevét) motívumteremtő klasszikusa, életművének nem egy motívuma sokszor kényszerű kódja a „kimondhatatlannak”.

A Németh György nevével fémjelzett Szapphó fennmaradt versei és töredékei görögül és magyarul című 1990-es Szapphó-kötet egyenesen kiprovokálja a kiegészítést, az interaktív „olvasói” beavatkozást. Már a „laikus” olvasás során is társszerzők vagyunk. De mi van akkor, ha történetesen egy kiváló költő olvassa ezeket a törmelékeket? Babiczky Tibor nemcsak archeológusa lett e gyakran csupán megsejthető költői mélyrétegeknek, hanem közre is adta a „kiegészítéseit”: ezek a kiegészítések természetesen újjáírások, lélektani-poétikai rekonstrukciók. Szereplíra is, és nem is, amit kapunk: inkább a filológiai rejtvényfejtést felülíró kreatív életműkonstruálási kísérletnek mondanám. Négykezes Németh Györggyel (és másokkal). Nem Szapphó-„összes”, mégis a leggazdagabb Szapphó-szövegkonglomerátum.

Szapphót csak eredetiben lehet olvasni, minden más „fikció”, illetve az ösztönös kikerekítési igény merész fantáziajátéka.”

Csehy Zoltán kritikája teljes terjedelemben a Bárka 2021/5-ös számában vagy a Bárka folyóirat honlapján olvasható.