Csanda Gábor írt Nagy Hajnal Csilla Hét (Scolar Kiadó, 2021) című regényéről az Új Szóban:

“Örvendezhetnek a sűrű, sokszereplős, mozgalmas cselekményszálú történetek kedvelői: Nagy Hajnal Csilla Hét című regénye nekik íródott. Hét szereplő egy-egy hete, vagyis negyvenkilenc nap, ráadásul a szereplők közt közvetlen vagy közvetett kapcsolat van, így egy igen szövevényes labirintus tárul fel előttünk. Már amennyire, ugye, egy labirintus engedi magát feltárni s bejárható.

– Képarchívum

Ráadásul mivel egy-egy szereplő viszonylag sok mindenkivel kerül egy-egy napja során kapcsolatba, a hálózat megsokszorozódik, így helyesebb különböző történetek egymásra vetüléséről, egymásra kopírozódásáról beszélnünk. Vagy egymást metsző halmazokról. Telitalálat a borítókép, mely egy városi tömegközlekedési térképre emlékeztet, vagy áramkörökre: látható a sokfelé tartó, csomópontokból álló útvonalak hálózata; formailag ez teljesen leképezi a regény cselekményeit. Az olvasás izgalmához, tehát hogy ez a szerény terjedelmű könyv nem tehető le, nagyban hozzájárul az a sok apró konkrét és reális helyszínen meg időben zajló epizód, melyekből a mű összeáll. Egyébként épp az egyre több szereplő miatt is érdemes nem letenni a könyvet, máskülönben papírral és ceruzával a kezünkben kellene lejegyezni, ki milyen viszonyban áll kivel. A helyszínrajz tökéletes: pár vonallal felrajzolt külső és belső tereket járunk be, a szereplőket pedig leginkább a szokásaik, rögeszméik jellemzik, na meg a naponta változó napi programjuk.

A fentiekből esetleg azt gondolhatnánk, hogy az olvasás előre­haladtával egyre többet tudunk meg a szereplőkről és mozgatórugóikról, de nem így van, inkább árnyalódnak ezek a figurák. Még közelebb járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk: fel-feltünedeznek és el-eltűnnek. Igazából nem egyre jobban megismerjük őket, hanem az egymáshoz fűződő viszonyhálózatuk révén egyre bizonytalanabbul viszonyulunk a regény állításaihoz. (A könyv a címe alatt egyébként így definiálja műfaját: r_g_ny.) Hogy mást ne mondjak: egy később színre lépő szereplő egy korábbinak még a létét is kétségbe vonja. Jó a szerkezet, jó a dinamika, többet nem való elárulni belőle. Még tán annyit: a testiségnek, a viszonyoknak és a körülményeknek kitett testnek nagy szerep jut Nagy Hajnal Csilla könyvében.”

Csanda Gábor kritikája Nagy Hajnal Csilla regényéről teljes terjedelemben az Új Szó honlapján olvasható el.