Bolemant Lilla és Hidas Judit beszélgetéséről Csoboth Dorka írt beszámolót a Prae.hu-ra:
“Az évente megrendezett Szépírók Tavaszi Fesztiváljára idén április 22-23-án került sor Budapesten a Három Holló Kávéházban. Az első nap a Duna-menti népek irodalma köré szerveződött, a második nap vendége a BÁZIS Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában volt. Ez utóbbi blokkban kapott helyet a szlovákiai magyar és szlovák nőírók könyveit magyarul megjelentető womanpress.sk kiadó. Bolemant Lillával, a kiadó vezetőjével a womanpress.sk helyzetének mibenlétéről, víziójáról és missziójáról a Szépírók Női Fórumának színeiben Hidas Judit beszélgetett.
Otthonos légkörben zajlott a beszélgetés Bolemant Lilla, a womanpress.sk könyvkiadó vezetője és a Szépírók Női Fórumától érkező Hidas Judit között, hiába az országhatár-vágta két otthon, Budapest és Pozsony, bár talán dehogy ennek ellenére, hanem éppen emiatt, a női tapasztalat és a nyelv közössége olyan otthon, amely semmilyen konkrét lokációra, körülményre nincs tekintettel. A beszélgetés egyfajta refrénként újra és újra ehhez a gondolathoz érkezik meg, ha valamit, akkor ezt lesz érdemes elvinnünk magunkkal a Három Hollóból.
Azonban egyelőre vissza a felütéshez, a bemutatkozáshoz. A womanpress.sk egyedülálló a maga nemében, ugyanis a pozsonyi kiadó fő profilja nőszerzők, pontosabban szlovákiai magyar és szlovák nőszerzők köteteinek magyar nyelven való megjelentetése. Ennek a koncepciónak nincs magyar megfelelője, de külföldi is alig találunk hasonlót, beágyazottabb hagyománnyal az angolszász területeken, az Egyesült Államokban bírnak hasonló kezdeményezések.
Bolemant Lilla arra a kérdésre, hogy van-e egyáltalán piaca Kelet-Európában női kiadónak, leszögezi, hogy kiadónak, pláne női kiadónak lenni ebben a térben és időben nem megélhetés, hanem szívügy. Szívüggyé vált amiatt, hogy felnőve az olvasmányokban nem lehet olyan női karakterrel találkozni, ha egyáltalán van női karakter, akivel egy lány szívesen és szabadon azonosulna (ugyanis egy négytagú séma kombinatorikája uralja a terepet: az ártatlan lány és a méltó jutalma, a házasság; a rossz lány és a büntetése, a házasságtól való megfosztatás; a jó anya; a gonosz mostoha). Ez jórészt abból fakad, hogy lényegesen kevesebb nőíró „jut szóhoz” a pályán. Az irodalmi intézményrendszer működése inkább ennek a hiánynak a reprodukcióját teszi lehetővé, mintsem az aránytalanság kiküszöbölését.”
Csoboth Dorka beszámolója Hidas Judit és Bolemant Lilla beszélgetéséről a Prae.hu oldalán olvasható el teljes terjedelemben.
