Bolemant Lilla írt a budapesti Cseh Centrum oldalán Eliška Krásnohorskáról (1847– 1926):

“Írónő, a cseh női művelődéstörténet ikonikus alakja, számtalan cseh hős nő előfutára.

Eliška Krásnohorská a cseh nők egyenlő oktatási jogaiért küzdött egy olyan korban, amikor Európa más részein az egyetemi tanulmányokat végző nők szinte teljesen megszokottá váltak. Habár Eliškának anyja révén egy német leányiskolában jó neveltetésben volt része, mégsem elégedett meg csak ennyivel, többre vágyott. Egyedülálló nőként nem tudta volna magát eltartani a végzettsége alapján szerezhető munkából, viszont férjhez menni sem akart. Ízületi bántalmai ellenére szeretett volna igazi írónővé válni. Mielőtt ez megtörténhetett volna, varrónőként tartotta el magát, és esténként olvasott, valamint első irodalmi kísérleteit írta. Egy kis idő elteltével beküldte néhány sorát a Lumír szépirodalmi hetilap, amelynek köszönhetően ösztönzőleg ható barátságot kötött Vítězslav Hálek költővel. Ezt követően írói karrierje nagy lendületet vett, több nőszövetség tagja lett, és idővel bekapcsolódott a közéletbe. Eliškát személyesen is kellemetlenül érintette, hogy a Habsburg uralom értelmetlen korlátozásokkal sújtja a nőket. Nőtársait ezért cselekvésre szólította fel, a férfiakat pedig megértésre ösztönözte.”

A teljes szöveg a Cseh Centrum oldalán olvasható.