Szeifert Natália Mintha lenne valaki a tetőn című prózája az Élet és Irodalom 2021/32. számában jelent meg:

“Mintha lenne valaki a tetőn – mondtam.

Már fél órája hallgattunk egymás mellett az ágyban. Én olvasást színleltem, tudtam, hogy rosszul, mert mindig elfelejtettem lapozni. Ő nyugodtan feküdt, ahogy mostanában mindig. Nem tettette, hogy alszik, de azt sem lehetett volna biztosan állítani, hogy ébren van. Maga elé nézett, az olvasólámpám fényén túli homályba.

Tudtam, hogy itt van valahol egy mondat, amelyet ha megtalálnék, megoldódna a helyzetünk. Majdnem azt mondtam, hogy rendbe jönne, de tudom, hogy az lehetetlen. Nem jöhet rendbe, mert az, amit én rendnek képzelek, nincs. Egy egyszerű, tisztázó mondat, kijelentő, természetesen. A tekintetéből, pontosabban, ahogy a felém eső profilját nézem, és ő elnéz mellettem, ebből próbáltam kiolvasni. Itt lebeg körülöttünk, és nem látom, nem tudom elkapni, nem tudom elolvasni, meghallani vagy felfogni. Könnyűnek láttam őt és érintehetetlennek. Megköszörültem a torkom, aztán megint hallgatóztam.”

Szeifert Natália prózája teljes terjedelemben a reklám megtekintése után az Élet és Irodalom oldalán olvasható el.