Sánta Szilárd: A Bugár-fóbiáról


Sánta Szilárd publicisztikai írása az Új Szóban jelent meg:

Bugár Béla politikai szavatossága lejárt. A 2020-as parlamenti választáson a Híd nagyon gyatra eredményt ért el (2,06 százalék), Bugár lemondott az elnöki posztról és visszavonult.

Valószínűleg nem így képzelte el a gazdag politikai karrier végét, de abban a ligában, ahol ő játszott, kevesen tudják úgy befejezni a karrierjüket, ahogy eltervezték. Nem sikerült ez Vladimír Mečiarnak, Mikuláš Dzurindának és Robert Ficónak sem. Más-más okból ők azonban a lejárt politikai szavatosság után is küzdeni próbáltak a politikai ringben. Ezek a szereplők könnyű célpontok, hiszen a múlt kísérti őket. (Lásd ehhez: azt a hírt hallva, hogy Gyurcsány kórházba került, leginkább a Fideszben kaptak a szívükhöz.)

A három magyar párt egységesülését rossz szemmel nézők Bugár visszatérésével riogatnak, de a Szövetségbe igyekvők között is vannak, akik szívesen rúgnak egyet a korábbi vetélytársba. Ha Bugár neve előkerül ezekben a körökben, kivétel nélkül negatívan szólnak róla, ő az áruló, a gazember, és ennél is cifrább címkékkel látják el. A netes kommentfolyamban, mint általában, még rosszabb a helyzet, a fekáliával megtömött gulyáságyú senkit sem kímél, BB-nek itt is bőven kijut. Egykor az ország harmadik legnépszerűbb politikusának ma nagyon magas az elutasítottsága.

Ha a politikusokat az eredményesség alapján ítéljük meg, úgy Bugár Béla a legsikeresebb szlovákiai magyar politikus – kilenc évig vezette az Magyar Koalíció Pártját (MKP) és tizenegy évig a Hidat. Hosszú éveken át azért dolgozott, hogy Szlovákia jó irányban fejlődjön. Évtizedekig nem csupán meghatározta, hanem diktálta a szlovákiai magyar politikát. Sikeresen juttatta be a parlamentbe az általa vezetett pártokat, többen neki köszönhetően kaptak pozíciót, lehetőséget. Ha a stílussal vagy a leadershippel nem értett is mindenki egyet, az eredményeket látva elfogadták.

Olyannyira meghatározó alakja volt a szlovákiai magyar politikának, hogy visszavonulásával új időszámítás kezdődik.”

A teljes szöveg az Új Szó oldalán jelent meg.