“Mit képzelnek, hogy ki akarnak tenni ebből a fészekből, hogy nyugdíjba akarnak küldeni? Hiszen magam tapasztottam, szalmából, hulladékból, sárból, ürülékből, az összes alkotóanyag olyan jól összeállt már, megkötött, szilárd lett, mint a beton, nem is csoda, mert már harminc éve toldozom-foldozom, hozzászoktam a szagához, a melegéhez, én csak itt érzem jól magam, még ha mások szerint piszkos vagy bűzös is.”

Polgár Anikó Sokat akar a szarka című tárcanovellája az Új Szóban olvasható.