Az Új Szó Szalon című mellékletében jelent meg Polgár Anikó A világ, teregetés után című tárcanovellája Nemes Nagy Ágnes emlékére, aki 1922. január 3-án született:

“Ha sétált, úgy érezte, a levegő nagy ruhaujjai simítják. Persze nem volt ez mindig gyöngéd simogatás, néha épphogy csak érintette, máskor dörzsölte vagy durván meg is lökte valami. A világ mindig olyan, mintha teregetés után lennénk, s egy viharos szél lefújta volna a vásznakat a szárítókötélről. Még most is, ebben a fagyos időben – pedig ki tereget ilyenkor a szabadba? Ahogy meglódul a szél, felkavarja a deres, zúzmarás fehérneműt, minden csupa apró darab, minden fehér, csupa csipkedísz mindegyiken. A fákon mintha fennakadt volna egy-egy zokni, a rávetülő fényben mind más-más színű, s ha visszanézünk, már nincs is ott semmi, csupasz minden ág, mint az üresen maradt szárítókötél, mellyel egy darabig még nem lesz érdemes törődni. Már a ruhacsipeszek is bent vannak egy kosárkában, a szekrény mélyén, ahol a színeket is magába nyelte a sötét.”

A teljes szöveg az Új Szó oldalán olvasható.