1944 a magyar történelem egyik legsötétebb éve: Zoltán Gábor Szép versek 1944 című kötete ennek a tragikus időszaknak a költészetéből készített egy összeállítást, valójában kommentált szemelvénygyűjteményt. A Szép versek cím az 1964 óta máig megjelenő, egy-egy év verstermésének legjavát kínáló antológiasorozatra utal, ezúttal persze ironikus értelemben, hiszen Zoltán Gábor célja nem az esztétikailag a szépség kategóriájához köthető költemények felmutatása, inkább a kor irodalomszemléletébe szeretne bevezetni. Csakhogy 1944-ben számos egymást kizáró irodalmi és politikai narratíva, szemléletmód, szerkesztői elgondolás jöhet szóba, s ezekkel a szerző el is játszik: ki lenne az ideális összeállító? A Vigilia szerkesztője? Egy nyilas lap szócsöve? Egy betiltott irodalmi újság rejtőzködő szerkesztője? Zoltán Gábor minden szerepet felpróbál, de leghatásosabban a kommentátori posztot uralja.

Polgár Anikó kritikája teljes terjedelmében az Új Szó honlapján olvasható.