Plonicky Tamás Valamit a fociról című írása az Új Szóban jelent meg:
“A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság magyar vonatkozású meccseit, már a fene se tudja, miért vagy milyen megfontolásból, de mindig más helyszínen tekintettem meg; talán a franciaországi futballturné egymástól eltérő városokban lezajló pazar élményét és helyszíneit akartam átemelni a saját minimalista világomba, de az is lehet, hogy csak izgalmas kihívásnak tartottam a különböző futballmiliők: sörök, kivetítők és szurkolói tömeg alkotta hármas megfigyelését. A magyar meccseket máig fel tudom idézni: nyomot hagytak. Az első, osztrákok elleni mérkőzést Komáromban, szlovák közvetítéssel, a másodikat, az Izland elleni találkozót Győrben, a Széchenyi téren, a harmadikat, a Portugália elleni összecsapást, ugyancsak Komáromban, egy másik kocsmában, míg a belgák elleni – csúfos? hajtós? papírforma? – vereséget Budapesten, a Deák téren néztem végig.
Volt abban valami kimondottan szimpatikus, hogy az azóta is felülmúlhatatlan, jelzőkkel talán ki sem fejezhető – vagy legalábbis az én korlátolt nyelvi készségem, nyelvi tudásom ezt nem teszi lehetővé – első, osztrákok elleni győzelmünket a szlovák kommentátor „világszenzációnak” nevezte, és szinte a meccs elejétől a végéig jól hallhatóan nekünk szurkolt; egy-egy magyar helyzetnél felemelte a hangját, az osztrákok gólra törő akcióinál azonban visszafogott, csendes és szakmai volt: már-már unalmasnak és kimértnek mondanám. Tisztán emlékszem, hogy meglehetősen kevés beleéléssel konstatált olyan lényegtelen történéseket, mint az „osztrákok veszélyes lövése”, vagy az „újabb osztrák gólhelyzet”; Szalai találatánál azonban ő is ugyanúgy – mint mi, magyarok – nagyot kiáltott. Van az az általam nem igazán kedvelt mondás, mely szerint „magyar az, akinek fáj Trianon”; nos én ezt picit hosszabban írnám újra: szerintem nehezen fogja teljesen megérteni a magyar néplelket az, aki nem tudja, mit jelentett az osztrákoknak lőtt Szalai-gól a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokságon.”
Plonicky Tamás írása teljes terjedelemben az Új Szó oldalán olvasható el.
