Nagy Csilla is válaszolt az Alföld Online körkérdésére, amelynek témája: “hogyan látják a kortárs magyar irodalom megszólított szerkesztői saját feladat- és szerepkörüket.” Nagy Csilla válaszai teljes terjedelemben az Alföld Online oldalán olvashatók.

“1. A szerkesztők gyakran nem teljes állásban végzik feladataikat, és az is gyakori, hogy sokan azért vállalnak szöveggondozói munkákat, mert az irodalmi életben való érvényesülés érdekében pozícióhalmozásra vannak kényszerítve. Ön miért választotta ezt a pályát? Hogyan látja a szerkesztői pálya egzisztenciális fenntarthatóságát? (…)

Nagy Csilla (irodalomtörténész, kritikus, az Irodalmi Szemle szerkesztője): Aki ezt a pályát választja, ideális esetben rendelkezik kritikai attitűddel, a feladatának tekinti a szöveggel való foglalkozás mellett azt is, hogy kifejtse a véleményét, tanácsokat adjon, érveljen. Valahol tehetséggondozás és pedagógia. A szerkesztő a saját irodalmi „ideáit” igyekszik pozicionálni, ez a tét. Számára. De a szerkesztés folyamata párbeszéd, a szöveggondozás során jó esetben a szerkesztői javaslatokat is el lehet vinni valami felé, felmérni, működik-e vagy nem. Nálam a kritikaírás a szerkesztéssel egy időben kezdődött. Valamilyen szinten az alkotómunkától veszi el az időt, a fenntarthatóság is ettől függ.”