N. Tóth Anikó Mire gondol egy zeneszerző 1. című novellája az Irodalmi Szemle-online Folyamirány című sorozatában jelent meg:

“Andantino alkonyodik. Hangfürtöket hintáztat a szél. Féltrillák kergetőznek parányzókkal. Nocturne heveredik a vonalrendszerre.

A felkérést napokkal korábban megérzi. Csupa disszonancia. Lehajt az autópályáról, órákig autózik ismeretlen településeken, burkolatlan utakon. Keresztbe-kasul mászkál kaszálatlan réteken. Felhőkbe bámul. Elönti a verejték. Zsibong a lába. Székrekedés kínozza. Fél délután kacaghatnékja van. Felhörpint egymás után öt méregerős Pellini Vivace kávét a kedvenc kávézójában. Öklendezik. Légszomj gyötri. Rázza a hideg. Félóránként vizelnie kell. Nappal nem tud enni. Éjszaka habzsol. Édeset sóssal kever. Bizarr dallam nyilall a fejében. Az utolsó hang fölött fermáta lebeg. Amikor végre. Cselesztahangon szól a megbízás.”

N. Tóth Anikó novellája teljes terjedelemben az Irodalmi Szemle oldalán olvasható.