Horváth Bianka A világon minden a szexről szól, kivéve a szexet… című írása a Vasárnapban jelent meg:

“A világon minden a szexről szól, kivéve a szexet…

…az valahol elcsúszott. Pár éve, gondolva egy merészet, még gyakornok fejjel felajánlottam az azóta mi boldog és nem kevésbé szépséges anyukánknak, Rékának, hogy a Vasárnap Valentin-napi számában szívesen írnék arról, milyen kapcsolatot ápolok (vagy épp próbálok ápolni) én az ellenkező nemmel. Pár évvel később, csodás főszerkesztőnket, Györgyit környékeztem meg azzal, hogy talán jó volna indítani egy olyan rovatot, mely hónapról hónapra – mintegy freudilag kiértékelve – épp a felsőbb hatalom által elfogadhatatlannak tartott témákat venné figyelembe. Tudják – testiség, menstruáció, szexuális élet, abortusz, meddőség, orgazmus – egyszóval minden olyasfajta dolog, ami így vagy úgy, de a női nemet (is) érinti. A környezetem pironkodva és elkerekedő szemekkel jelezte felém, hogy hejj, de bátor vagyok. Február közepén aztán már azon gondolkodtam, hogy vajon milyen módon fogom tudni megoldani, megoldom-e egyáltalán? Hogy az asztallapra görcsölt ujjaimnak pszichés edzettségem segítségével parancsolok-e kitartást az első elméletig, vagy antagonista, dinamikus mód belevetem magam a sűrűjébe, lesz, ami lesz alapon…

És itt tartunk most

Három nőből egy még mindig zavarban van, ha nyíltan és őszintén kell beszélnie intim zónájáról, és ugyanennyien vannak azok, akik az ezzel kapcsolatos témákat, fájdalmaikat, lelki állapotukat még a saját partnerükkel sem osztják meg soha. Mindebből arra következtettem, hogy a magyarok még a hitvesi ágyban sem kommunikálnak jobban, mint teszik azt manapság a parlamentben. A szexuálisan frusztrált, érzelmileg és lelkileg tökéletlen tömegember – legyen akár nő, akár férfi – így mit tud mit tenni (?), tovább hallgat és hallgat és hallgat. Itt most igyekszem nem elnevetni magam, inkább nagyot kortyolok a csésze teából, ízével együtt lenyelem a gondolataimat is, az én hülyeségemet, az összes embertársam hülyeségét. Mennyire fogok ezen nevetni majd később… Maradjunk azonban a tényeknél.

A szex lépten-nyomon jelen van a világban, miközben egyéni szinten tétova útkeresés, zavarodottság, tanácstalanság jellemzi. A legtöbb embernek hosszú utat kell bejárnia, mire rátalál a szex által nyújtott örömre, szenvedélyre, de olyan is van, akinek ez soha nem sikerül. És ezzel sincs semmi baj! Vannak, akik magát a szexet sem szeretik – és nem azért, mert rossz partnert választottak, vagy mert rosszul teljesít a libidójuk. Az ilyen beállítottságú embereket nevezi ma a szakirodalom aszexuálisnak, azaz olyanoknak, akik még soha nem éreztek szexuális vonzalmat senki iránt, illetve akiket egyáltalán nem érdekel a szex gondolata. Ha azonban a nagy egészet nézzük, láthatjuk, hogy a testiség bizony mindent behálóz, mindenben benne van, még ha rejtetten is, de megmutatkozik.

A szex egy világipar.”

Horváth Bianka írása teljes terjedelemben a nyomtatott Vasárnap 2022/17. számában, illetve a Vasárnap honlapján olvasható.