A hétköznapjaim többnyire sűrűn telnek. Most már teljes munkaidőben a tetoválással foglalkozhatok. Ha nem klienssel vagyok, akkor épp új designokon töröm a fejem. Ez egyrészt jó, mert folyton el vagyok foglalva, másrészt viszont kicsit érzem is, hogy más kreatív tevékenységektől veszi el az energiát. Például, annak ellenére, hogy folyton rajzolok, idén még nem fogtam ecsetet (a festésre majd nyáron szeretnék egy-két intenzív hetet fordítani). Többnyire van a héten legalább egy délután, amikor kiülök egy parkba és csak rajzolok. Gyakran kapok felkérést, hogy tervezzem meg, tőlem messze levő emberek tetoválásait, amit aztán egy tőlem kapott levéllel egy helyi tetováló majd elkészíthet a megrendelőnek.  Egy ilyet kell majd csinálnom ezen a héten is. Ezen kívül Gyurász Marianna készülő kötetéhez rajzolok pár, kisebb illusztrációt, ami azért jó, mert ehhez Gyurász Marianna-verseket kell olvasnom és elképzelnem és elemeznem, ami valljuk be, nagyon kellemes elfoglaltság. 

Az írással meg többnyire úgy vagyok, hogy vagy öt perc alatt megírok egy verset, vagy akár hónapokig is töröm a fejem egyen. Most éppen egy ilyen vers van születendőben, amit sokáig tart megírni.