Csanda Gábor és Németh Zoltán is megszólal Markó Anita „Nem vagyunk pesszimisták” című írásában a Magyar Narancs 2022/2., ma megjelenő számában, amelynek témája a szlovákiai magyar könyvkiadás:

“Az úgynevezett „irodalmi erőtérépítés” a határon túli magyar nyelvű irodalmi életet és könyvkiadást sem hagyta érintetlenül. A Magyarországról érkező támogatásokkal együtt a politikai megosztottság, az ideológiák menti polarizálódás is megjelent.

A szlovákiai magyar nyelvű könyvkiadás mai rendszere a 2010-es évek közepén jött létre. Ekkor alakult át a Szigeti László vezette Kalligram Kiadó, amely nemcsak szlovákiai, de magyarországi, közép-európai értelemben is progresszív irodalmi folyamatok generálójának számított. Szigeti visszavonulásával a Kalligram három önálló kiadóra esett szét – a magyarországi Pesti Kalligramra, a szlovákiai szlovák Absynt-Kalligramra és a szlovákiai magyar Kalligram Kiadóra. Utóbbi – ahogy Németh Zoltán irodalomtörténész, költő mondja – belesimult a szlovákiai magyar „kis” könyvkiadók átlagába, annak ellenére, hogy jelentős szerzői nagy részét megőrizte.

A rendszerváltás előtti időszak meghatározó, a szlovákiai magyar irodalomnak dedikált kiadója is szerepváltáson esett át: a Madách Kiadó 2013-ban megszűnt, helyén a pozsonyi Madách Egyesület alakult meg. Ennek vezetője, Csanda Gábor pozsonyi irodalomkritikus, szerkesztő azért megjegyzi, hogy a ki­adói tevékenységet megtartották, hisz’ fontos volt számukra, hogy az Irodalmi Szemlét és a Tücsök című gyereklapot „átmentsék”. Évente 5–6 könyvet jelentetnek meg, döntő többségében szlovákiai magyar szerzőktől, olykor szlovákra fordított magyar műveket is. Minden évben, ha sikerül pályázati forrásokból előteremteniük a pénzt rá, kiadnak egy elsőkötetest is. A terület ismerői szerint a magyar nyelvű könyveket átlagosan 200–300 példányban adják ki, bár a számok kiadónként változók lehetnek.”

Markó Anita írása teljes terjedelemben a nyomtatott Magyar Narancsban vagy előfizetőknek a Magyar Narancs honlapján olvasható.