Cs. Liszka Györgyi Az örökké szépek című írása a Vasárnapban jelent meg:

“Nem akarok rögtön az új év új elején régi húrokat pengetve szomorú Vasárnapot. Több helyről is kaptam visszajelzést, hogy az utóbbi időben a vezéreim olyan komorak. Persze, hozzátéve és elfogadva, hogy: De az is kell! Sőt! Ne higgyék az emberek, hogy nálatok mindig minden rózsás, meg a világban. Még hajlamosak lennének azt hinni, hogy saját gondjaiktól nincs rosszabb.

Pedig hát, valahogy úgy is van, a saját gondjainál senkinek sincs rosszabb, és ne is legyen. Viszont én akkor most ilyen dalolva kezdtem, Presser Padlása meg Seress Rezső világszáma közt a húrokkal (azt kevesen tudják, hogy tízéves koromig mandolinoztam – no, körülbelül ennyi a közöm a húrokhoz). Azt is tudom, hogy a Dusán-szöveg Örökre szépek, ahogy a Seress-szám Szomorú vasárnap. Az meg teljesen véletlen, hogy ezek ketten, Presser és Seress egy ideig egy házban laktak, egymás felett a Dob utcában. Mármint itt, e szövegben véletlen, mert egyébként biztos nem, hiszen, mint tudjuk, véletlenek nincsenek is, és ha mégis vannak, annak megvan a maga jó oka. (Például Parti Nagy versét ő zenésítette meg Ibolykának, elolvashatják a 18. oldalon.) Szóval, tudom. Az örökre szépek azok, akik idén már nem lehetnek velünk itt ez árnyékvilágban, akiket már csak a szívünkben őrizhetünk, s fájdalom, tavaly nagyon sokan költöztek oda a Vasárnap olvasói közül is. Tarolt a járvány s a járvány okozta egyéb orvosi ellátás hiánya, vagyis a járvány. Szinte nincsen is család, akinek ne volna gyásza, úgyhogy még nagyobb a mi felelősségünk ebben a nagyon nehéz időszakban.”

Cs. Liszka Györgyi írása teljes terjedelemben a nyomtatott Vasárnap 2022/1. számában, illetve a Vasárnap honlapján olvasható.