Földes Györgyi, Kovács Gábor, Ladányi István és Szávai Dorottya szerkesztésében megjelent a Kelet-Közép-Európa mint kulturális konstrukció című tanulmánykötet a Gondolat Kiadónál az Ünnepi Könyvhétre. A Bázis tagjai közül a kötetben tanulmánnyal van jelen (sorrendben) Ladányi István, Szávai Dorottya, Németh Zoltán, Mizser Attila, Görözdi Judit, Dánél Mónika, Csehy Zoltán és Nagy Csilla, aki Németh Zoltán költészetéről írt. A könyvet 2022. június 12-én vasárnap 15.00-kor dedikálják a szerkesztők.

TARTALOM
Előszó 9
LÉTESÜLŐ KÖZÉP-EURÓPA
Balogh Magdolna: Világirodalom-elméletek Közép-Európából nézve 13
Fried István: Helyzetjelentés a Közép-Európa-kutatás múltjáról és jelenéről 22
Szávai János: Nyomkövető motívumok a közép-európai regényben 33
Horváth Csaba: Közép-Európa mint a kollektív kamaszkor tündöklése
és bukása 39
Ladányi István: A műfordításban létesülő Közép-Európa 50
Szávai Dorottya: „A pokol térélmény. A mennyország is.” A kelet-európai kultúrák néhány adottságáról Pilinszky János gondolatvilágának fényében 60
TÖRTÉNELEM, TRANSZKULTURALITÁS, KÁNONOK
Németh Zoltán: A Kalligram mint közép-európai projekt 75
Boka László: Egy elszalasztott lehetőség? Erdély mint virtuális Közép-Európa. Transzilvanizmus-formák és esélyeik a két világháború között 84
Balázs Imre József ‒ Vallasek Júlia: A 20. századi közép-európai regény
lexikona románul. Egy projekt háttere és kontextusai 101
Kovács Gábor: A históriás ének születésének regényi prezentációja.
(Gárdonyi Géza: Egri csillagok) 108
Mizser Attila: Prózaváltás. A rendszerváltás reprezentációja és
a közép-európai gondolat a magyar irodalomban 118
Hörcher Eszter Éva: Kánon és kritika kollektív és individuális
összefüggései Tóth Krisztina prózájában 126
REGIONÁLIS VÁLTOZATOK, AKCENTUSOK
Dobos István: Törékeny izotópiák. Közép-Európa alakzatai Esterházy Péter műveiben 141
Görözdi Judit: Közép-Európa mint narratív konstrukció. (Magyar és cseh vonatkozások Esterházy Péter Hrabal könyve című regénye alapján) 157
Dánél Mónika: Akcentussal olvasni. Magyar irodalom mint a többnyelvű kulturális emlékezet közege (Bodor Ádám, Esterházy Péter) 166
Marko Čudić: Párizs közép-európai szemekkel. Hevesi András és Danilo Kiš fiatalkori Párizs-élményei 180
Toldi Éva: Aleksandar Tišma transzkulturális identitáskoncepciójának
margójára 189
Rudaš Jutka: A történelem terhe a többkultúrájúságban. Dragan Velikić
poétikájáról 197
Bencsik Orsolya: Honvágy Közép-Európa után? 205
Pálfalvi Lajos: A Tengerköz mint láthatatlan régió 215
Németh Orsolya: Bronisław Wildstein: A velünk élő múlt. Egy monumentális 20. századi történelmi és/vagy családregény a 21. században 224
ELHARAPOTT NYELVEK
Major Ágnes: „…végeken túli vidék”. Tolnai, Csáth és Bácska 235
Csehy Zoltán: A gyönyör elharapott nyelve. A közép-európai
költészet queer regiszterei cseh/szlovák (jobbára férfi) perspektívából 243
Nagy Csilla: Valóságos nyelvek. Kulturalitás, transzkulturalizmus
és közép-európaiság Németh Zoltán verseiben 253
Földes Györgyi: Mácza és a kassai magyar avantgárd 261
Burján Ágnes: „Csendes, szelíd, engedékeny teremtés”. Gyermek(i)ség és gyengeelméjűség alakzatai a közép-európai modernség irodalmában 273
MAGÁRA CSUPASZÍTOTT ÉLESSÉG. MÉSZÖLY MIKLÓS KÖZÉP-EURÓPÁJA
Utasi Csilla: „A kép magára csupaszított élessége”. Mészöly Miklós poétikai reflexiója 285
Pintér Viktória: Pannon színpad. A dráma és a színház jelenléte Mészöly Miklós prózájában 293
Lovizer Lilla: „És eljő az igazság országa”. Mészöly Miklós: Saulus – Bulgakov: A Mester és Margarita 303
Szentpály Miklós: Idő és tér nyelvtana. Közelítések Németh László és Mészöly Miklós Közép-Európájához 313
Vörös István: Volt egyszer – vagy többször? – egy (?) Közép-Európa. Változatok a Közép-Európa-képre Mészöly Miklósnál, Martin C. Putnánál 322
Visy Beatrix: Amnézia, emlékezet, fénykép a közép-európaiság kontextusában. Mészöly Miklós, Lengyel Péter, Nádas Péter 331