2023. április 21-én került sor Varsóban, a Państwowy Instytut Wydawniczy belvárosi épületében a Wiersze w mieście – Versek a városban című rendezvénysorozat megnyitó eseményére. Dominik Bielicki és Tomasz Bąk költőkkel Natalia Malek költő, a rendezvény kurátora beszélgetett.

Az eseménynek helyet adó terem már első pillantásra magyar szempontból is otthonossá vált, hiszen a bejárattal szemközti polcon egy lengyel nyelvű Csáth Géza-kötet fogadott, nem is olyan rossz társaságban (mellette egy Kafka-könyv álldogált). Natalia Malek először bemutatta a projektet, elmondta, ez olyan akció, amelynek célja, hogy kijöjjenek, kimásszanak a versek a könyvekből – villamosok, buszok, metrók falára. 18 európai költő versei szerepelnek majd a következő időszakban a varsói közlekedési eszközökön – a magyar irodalmat ebben az évben Izsó Zita, illetve A hír című verse képviseli, amely Daniel Warmuz fordításában olvasható lengyelül.

Ezután az est moderátora a két vendég költőt mutatta be, illetve tett fel kérdéseket. A versek fizikai lokalizációjának megváltoztatásával talán megváltozik az olvasásmód is, kezdte Natalia Malek, de vajon szükség van-e a költészetnek reklámra, tette föl a kérdést. Bielicki szerint az ilyen akciókban gyakran elveszik maga a költészet, Bąk pedig egy anekdotát mesélt erre reagálva. Egy wrocławi szabadtéri költészeti akción a háta mögött tinédzserek beszélgetésére lett figyelmes: „Ania, itt valami verseket olvasnak, húzzunk innen!”

Na de mégis, ha nem akarjuk, hogy kihaljon a költészet, nem kéne mégis reklámozunk? – kérdezte Natalia Malek. Hát, válaszolta Bielicki, csak az olvasson verset, aki ezt akarja, és lehet, hogy egyszer majd fokozatosan tényleg eljutunk oda, hogy senki sem fog verset olvasni. De az is lehet, hogy maga a költészet is átalakul majd – remélem, nem slammé, tette hozzá, amire nagy nevetés volt a közönség részéről a válasz.

A továbbiakban szó esett a 15 perces urbanisztikáról, amely Varsóra nem jellemző, mert csak a főpályaudvarról kikeveredni kb. ennyi időbe telik, arról, hogy a Versek a városban akció hősei a műfordítók is, továbbá arról, hogy a költészet alapvetően fordíthatatlan (főként zenéje és utaláshálója miatt), és hogy a várost lehet organizmusként is felfogni, nem pusztán technokraták játékszereként.  

Végezetül a 18 versből mindhárom résztvevő a kedvenceit olvasta fel – Dominik Bielicki az ír Alice Lyons versét, Tomasz Bąk a baszk Rikardo Arregi Diaz de Heredia szövegét, Natalia Malek pedig négy verset választott, köztük katalánt, portugált és ukránt.  

Szöveg: Németh Zoltán. Fotók: Danyi Gábor, Németh Zoltán.