Böszörményi Péter fordításában jelent meg Marek Vadas Rossz környék. Történetek egy világ végi bárból című regénye az Irodalmi Szemle 2022/2. számában. A fordítás teljes terjedelemben az Irodalmi Szemle honlapján olvasható.

“Üdvözlöm a nívó bárban!

Foglaljon helyet! Jobban nem is választhatott volna. Ez a csodák birodalma, még ha első pillantásra szánalmas helynek tűnik is. Rútul elbánt vele az élet. Üdvözlöm a Nívó bárban!

Réges-rég, amikor megnyitott, elsőrangú kocsma volt, Akwa egyik legprímább helye. Etela is igen szemrevaló volt még, alig győzte elhessegetni magától a vendégeket. És azok nem mindenféle lepukkant figurák voltak ám, ide öltönyös úriemberek jártak, mindenki, aki csak számított, az aranyifjak is itt tolongtak csillogó lakkcipőben, tarka kalapban. Nem ment ritkaságszámba, hogy whiskyből rögtön egy üveggel rendeltek, és nem is akármilyet, hanem jófajta külföldit. Egyszer maga Manu Dibango is megjelent itt a szaxofonjával, az újságban is benne volt. Taxival furikáztak ide az emberek, csak hogy bedobjanak egy sört, és fényképezkedjenek a cégérrel. Kocsmában annyi népet még nem látott! Etela már imádkozott, hogy legyen végre reggel, és ledőlhessen egy kicsit, de mikor reggel lett, mindenki rendelt egy újabb rundot, aztán kijöttek a biztosurak rendet tenni, hiszen munkába igyekvő emberek járnak errefelé, és mi lesz így a munkamoráljukkal, de végül ők is ittak valamit a cég kontójára, egyenruha ide vagy oda, a biztosúr szervezete is megköveteli a magáét, ő is csak emberből van, le kell dobnia magáról a napi stresszt, egyszer tánc közben az egyik még össze is fosta magát…

De a negyed nőtt, az emberek megszedték magukat, és hogy legyen hova hordaniuk a pénzüket, nyílt egy rakás konkurens hely. Karaokebárok, lokálok, diszkók, kaszinók, amit csak el tud képzelni. Lassan elmaradozott a vendégek nagy része, nem volt már az a tömegnyomor, mint eleinte, de a törzsvendégek kemény magja megmaradt. A kezdetektől idejárt hozzánk Othello, Delon, Leonardo, az egyenruhás Mário, Jézus, na meg az Öregúr a kompániájával. Végül is hol máshol szól igazi, hagyományos makossa? Ez a hely történelmet írt, és eljutott annak a legvégére. El is mondom, miért.”