R. Nagy Krisztián Mintha a fogát húznák című tárcája az Új Szó kulturális-közéleti mellékletében, a Szalonban jelent meg:

“Két alapvető embertípus különböztethetünk meg a szociális beállítottságuk szerint. Vannak, akik számára az emberi interakció lehetőség a sikerre, és vannak, akik számára esély a kudarcra. Szociális siker, ha a jelenléteddel a saját és mások napját jobbá tetted, vagy legalábbis nem tetted rosszabbá; szociális kudarc, ha az interakciót követően erős késztetést érzel arra, hogy slam poetryt írj az esetről.

Az első csoport tagjai a konvencionálisan nagyszájú, konfidens, extrovertált emberek, míg a második csoport tagjai azok, akiket az első csoport szerénynek, csendesnek, magába húzódónak nevez (az első csoport volt kénytelen meghatározni a másodikat, hiszen a második nem szeret magáról beszélni). Mint látható, maguk a csoportok nem igazodnak a vázolt kimenetekhez. Ez azért van, mert míg csoport 1 tagjai bátran ugranak neki bármilyen szociális kihívásnak, a legjobb kimenetelben reménykedve, csoport 2 tagjai pedig hálát adnak az égnek, hogy manapság már lehet pizzát rendelni telefonhívás nélkül, valójában mindkét fél interakciói fele-fele arányban lesznek sikeresek vagy sikertelenek, függetlenül a személy magabiztosságától. A nagy különbség, amely tényből a tipikus introvertált/extrovertált sztereotípiáink adódnak, az, hogy a két csoport hajlamos nem felismerni, amikor a feltételezésük téves volt – így a szerény típusú ember napokig fog rágódni azon, hogy véletlenül 20 gramm sajtot kért, és amikor a sajtmester felvonta a szemöldökét, ki kellett javítania 20 dekagrammra; eközben a nagyszájú típus elégedett félmosollyal fog leszállni a buszról, gondolván, az egész utazóközönség életét feldobta azzal, hogy kérés nélkül hangosan lejátszotta nekik a posztmodern mulatós-technometál listáját.

Természetesen ezek az extremitások egy spektrum két végét képviselik.”

 R. Nagy Krisztián tárcája teljes terjedelemben az Új Szóban olvasható.