Gazdag József nyári könyvajánlójában többek között N. Tóth Anikó A szalamandra mosolya (Kalligram, 2022) című regényét, illetve a Danyi Gábor és Németh Zoltán által szerkesztett nyári, háborúellenes Kalligram-folyóiratszámot is az olvasók figyelmébe ajánlja:

“S azt tudták, hogy Selmecbánya szimbolikus állata a szalamandra? Aki nem tudta, lapozza föl N. Tóth Anikó Selmec-regényét (A szalamandra mosolya, Kalligram, 2022). Aki tudta, az meg pláne! A selmeci különös hölgy („divná pani”) legendáriuma ez, de senki se kapjon a szívéhez, N. Tóth Anikó rutinos, megbízható mesélő, történetei mindig nyugalmat sugároznak, akár az ikonosztázok. Mondanánk, hogy könyveit csöndes téli estékre ajánljuk, kandalló mellé, de egyrészt éppen nyár van, másrészt pedig olvasni bárhol prímán lehet, kanapén, strandon, a konyhaasztalnál, virágos réten, fülledt vonatkupéban (ha kiértünk az alagútból) és az erkélyen is, nyolcvanas évekbeli, kék-fehér csíkos csehszlovák kempingszéken. (…)

Írók a háború ellen

Írónak/költőnek lenni felelősség, s ebbe olykor beletartozik az is, hogy az írók/költők a saját eszközeikkel reflektálnak az aktuálpolitikai eseményekre: hozzászólnak, értelmezik, kontextusba helyezik. Az elefántcsonttornyot persze csak nyomós okból hagyják el, s amikor közéleti ügyben megszólalnak, annak általában tétje van. Ilyen nyomós ok a háború – s a Kalligram folyóirat ennek a témának szentelte a nyári duplaszámát.

A szerkesztők, Danyi Gábor és Németh Zoltán célja az erőszak elítélésén túl a szolidaritás kifejezése volt az agressziót elszenvedő, kisemmizett, árván vagy özvegyen maradt áldozatokkal, a kiszolgáltatottság és az állandó fenyegetettség árnyékában élőkkel.

Felhívásukra írók, költők, műfordítók küldték háborúellenes szövegeiket a Kalligramnak, bemutatva a háborúk elő- és utótörténetét. Az üzenet egyértelmű: a háború nem megoldás, s az erőszak csak szenvedéshez, szörnyű emberi tragédiákhoz és léleknyomorító traumákhoz vezet.

A lapban nemcsak a kortárs magyar (mások mellett N. Tóth Anikó, Bánki Éva, Kukorelly Endre, Zoltán Gábor) és szlovák (Pavol Rankov, Irena Brežná) írók alkotásai olvashatók, hanem megszólalnak olyan kelet-közép-európai szerzők is, akik közvetlenül tapasztalták meg a háborús borzalmakat.

A 160 oldalas kiadványban részlet olvasható a kiváló lengyel háborús riporter, Wojciech Tochman Mintha követ ennél című, a boszniai népirtás utáni gyászmunkát feldolgozó könyvéből is, esszével szerepel az ukrán írónő, Okszana Zabuzsko (annak idején nagy vihart kavart a magyarul is olvasható, Terepvizsgálatok az ukránok szexuális életéről című könyve), és kiváló választás volt a szerkesztők részéről a kortárs ukrán irodalom legismertebb képviselőjének, Szerhij Zsadan költőnek Az orrszarvú című verse is (Keresztes Gáspár fordításában), néhány napja ugyanis éppen Zsadan kapta a Német Könyvkereskedők nagy presztízsű Békedíját – az előző években Margaret Atwood, Orhan Pamuk, Susan Sontag és Esterházy Péter is a díjazottak között volt.”

Gazdag József írása teljes terjedelemben a nyomtatott Vasárnap 2022. július 4-i számában, illetve a Vasárnap honlapján olvasható.