Csanda Gábor az Esti Kornélról


Aki kamaszkorában olvasta az Esti Kornélt, az minden egyes újraolvasásakor, legyen bármily öreg, visszatér kamaszkorába. Én most a híres Kosztolányi-mű egészen kiváló kritikai kiadását olvastam (szerkesztette Tóth-Cifra Júlia és Veres András. Kalligram, 2011). (…)

A korábbi sajtóközlések és azok folyamatos javítgatásával létrejött könyvben nyomon követhető, hogy Kosztolányi az idegen vagy idegennek tűnő szavakat magyarokkal helyettesítette. Így lett a korzóból sétaút, a lavórból mosdótál, a kalendáriumból naptár, a famíliából család, az imponált-ból bámulattal töltötte el, a hotelből szálloda, a pánikszerű-ből riadt, a szalutált-ból tisztelgett, a diskurálni-ból tereferélni, a komédiásból bohókás, a frázisból szólam, az akváriumból halpalota, a taktikából harcmodor… és a sor hosszan folytatható. Másfelől tömörített, leginkább a határozott névelőket húzta ki: a befogta a fülét-ből befogta fülét lett, a visszanyelte a szavait-ból visszanyelte szavait… és így tovább. Ahol kellett, a fel helyett föl lett, másutt a megengedő is szócskát elegánsan az állítmány mögé helyezte át, egy mondatból kimarad két részint… A hazudok-ot átjavítja hazudom-ra. Aztán sok olyan szót látunk, melyek eleve a magyar nyelv szépségét képviselik, például a ruhaház. A szélgép. A hanglemez. Vagy egész mondatokat: „A vonat kifutott a pályaház üvegkalitkájából.” Ezeknek kisugárzásuk van. Apróságok, mondhatnánk. De ezek mutatják kivételes jártasságát a nyelvben. A kis dolgokban rejlő (élet)művészetet: „azt a meggyőződést vallotta, hogy emberiességünk, apostolkodásunk – becsületesen és őszintén egyedül csak a kis dolgokban nyilatkozhat meg, s a figyelem, az elnézésen és megbocsátáson alapuló kölcsönös kímélet, a tapintat a legtöbb, a legnagyobb dolog ezen a földön.” (Harmadik fejezet, 59. oldal) Úgy tűnhet, a szüntelen javítgatás, a szöveggel való munka csak formaság, de Esti szerint a forma maga a lényeg: „minden »formahiba« lényeg-hiba s a formahibánál nincs is nagyobb hiba.” (Negyedik fejezet, 124.)”

A teljes szöveg az Új Szó oldalán olvasható.