Veres Erika Eredeti másolat című prózasorozatának Háttérkék című része az Irodalmi Szemle 2022/5. számában jelent meg:

“„mindazonáltal / nem múlja fölül egymást / a de és az / és / ha színesbe tér /át egy monochróm kép“ – került fel az üzenőfalra, miközben a birkagyapjúval fedett székekre turisták egy csoportja telepedett le épp. Turista bárkiből válhat, aki erre szemernyi hajlandóságot is érez, késztetést netán, hogy magát mindennapi szerepköréből kihámozva ismeretlen helyek látogatójává váljon, amelyeket egy időre birtokba vesz.

A turizmus, illetve a helyváltoztatási igény visszanyúlhat egészen régi korokba. Gondoljunk csak – mi másra?! – a Csodaszarvas legendájára, Kalevipoeg kalandjaira, 1492-re, Evliya Çelebire vagy Baktay Ervinre. Ezekből a példákból hamar nyilvánvalóvá válhat, hogy a népek helykeresése, térhódítási vágya, kíváncsisága, önmegvalósítási igénye (netán agressziója) is éppen elég indok arra, hogy innen elmenjenek amoda. A jobb megélhetés füstölt kolbász illatú deszkakerítése, a globalizáció hatására áthidalhatóvá váló távolságok, a nyelvtudás, az öko-katasztrófák, az űrkutatás sikereiből gejzírként előtörő katarzis-élmény, a háborúk, a vadak időszakos vonulásának ősi hagyatéka, a dokumentumfilmek tanulsága, az élelmiszerhiány vagy -bőség, az önismereti munkát utazásban kiteljesítők, a külügyminiszterek, az influenszerek és egyéb tényezők hatására a mozgás folyamatosan jelen van mindennapi életünkben. A birkagyapjún üldögélő fiatalok talán pont nem erre gondolnak, tovább üldögélnek, beszélgetnek, iszogatnak.”

Veres Erika prózája teljes terjedelemben az Irodalmi Szemle honlapján olvasható.