Dánél Mónika előadása a kisebbségi magyar irodalmakról Szabadkán

Dánél Mónika előadása a kisebbségi magyar irodalmakról Szabadkán

Dánél Mónika Kisebbségi/határontúli, nyugati/emigráns – Irodalomtörténeti koncepciók a XX. századi magyar irodalomban címmel tart előadást a Kisebbségi nyelvek és többnyelvűség Szerbiában és Kelet-Közép-Európában című szabadkai konferencián holnap, 2022. április 8-án 13.30-kor. Az előadás absztraktja és a konferencia programja:

Dánél Mónika (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest – Oslói Egyetem)
Kisebbségi/határon túli, nyugati/emigráns
Irodalomtörténeti koncepciók a XX. századi magyar irodalomban

Mindkét kategória történelmi események következményeként és két különböző típusú mozgás eredményeként keletkezett a magyar kultúrában és irodalomtörténetben. A határon túli, azaz az erdélyi, a vajdasági, a felvidéki és a kárpátaljai kisebbségi magyar irodalom kategóriája a térképek mozgása (“the movement of borders over people” Brubaker, 2015) révén keletkezett, az 1920-as országhatárok újrarendezésének következményeként.
A nyugati magyar irodalom a Magyarországot 1946−48-ban és 1956-ban elhagyó írók munkáinak összegző irodalomtörténeti kategóriájaként szerepel, amely tehát el- és kivándorlások (“the movement of people over borders” Brubaker, ibid.) következményeként keletkezett. A jelenség további megnevezéseként a disszidens-, emigráns-, diaszpóra irodalom terminusok is szerepelnek. Mindkét kategóriába tartozó irodalmak sajátos inter- és transzkulturális pozíciója, inherens nyelvi mássága, többnyelvűsége kimozdítja az egynyelvű nemzeti irodalomtörténeti kanonikus rendszerezéseket és struktúrákat.
Előadásomban összefoglalom a két kategória történeti alakulását, változását, majd az irodalomtörténeti intézményrendszerekről az olvasói tapasztalásra helyezem a hangsúlyt. Az foglalkoztat, hogy az egynyelvű többségi magyar befogadás hogyan válik többnyelvű (akcentusos) tapasztalássá az ún. kisebbségi és emigráns szövegek hatására. Az irodalom eminens többnézőpontúsága ezekben a szövegekben különböző módokon a többnyelvűséggel kapcsolódik össze, és így általuk a magyar anyanyelvű olvasó szükségszerűen szembesül valami nem-magyarral a megértésük, az olvasásuk során.