Polgár Anikó Szerb Antal útinaplójáról az Új Szóban

Polgár Anikó Szerb Antal útinaplójáról az Új Szóban

Polgár Anikó írása Szerb Antal A harmadik torony című útinaplójáról az Új Szóban jelent meg:

Egy útinapló, melyben az olasz nyár derűje a világháború nyomasztó előérzetével keveredik. A kultúrarajongó utazó a spanyol polgárháború véres nyarán nem tud elfeledkezni a világpolitikáról, magát az utazást is az motiválja, hogy még egyszer, utoljára láthassa azokat a tünékeny szépségeket, melyeket mintha csak véletlenül, egy kis időre felejtett volna itt a történelem.

Magányos utazó a háború árnyékában – Képarchívum

Olaszország zsúfolásig tele turistákkal, mert a spanyol fürdőhelyeket épp bombázzák, szállást is alig lehet találni. Szűkül az élhető világ, a tömegek egyre kisebb terekre zsúfolódnak össze; a velencei sikátorok mégis eksztázist, intenzív megrendülést váltanak ki az utazóból. Ezt az érzést Szerb Antal nemcsak útinaplójában (először a Nyugat folyóiratban jelent meg 1936-ban), hanem Utas és holdvilág (1937) című regényében is megragadta (ott egyfajta betegségként, a főhősre, Mihályra törő rohamokként mutatkozik meg az élmény: a szűk, labirintusszerű tér a lélek elbizonytalanodását jelzi). A Magvető kiadványa, mely Szerb útinaplóját a svájci Martin Hürlimann ötvenes évekbeli itáliai fotóinak kíséretében közli, segíthet a jelen és a történelem, az egyén és a tömeg, a művészet és a politika, a béke és a háború mindig aktuális kérdéseinek újragondolásában.

A műemlékek láttán az utazóban az európaiság alapkérdései vetődnek föl. A Szent Márk tér Szerb Antal szemében az európai kultúra kiteljesedését mutatja, a klasszikus téren álló, bizánci jellegű Szent Márk-templom viszont „ősi, barbáran arany, primitív, Európa-előtti”, s arra a korra utal vissza, amikor „Európa még nem határozta el magát végérvényesen, hogy Európa legyen. Még Bizánc is lehetett volna belőle”. A múlt változásai, a történelmi tudatban egymást felülíró táj- és városképek riasztó jövőt jeleznek előre: a gyér számú barlanglakók világát felváltó nyüzsgő nagyvárosok is elnéptelenednek egyszer, s a Tragédia eszkimójelenete talán nem is a sarkvidéken, hanem Velence vagy Párizs forgalmas terein fog lejátszódni.”

Polgár Anikó írása teljes terjedelemben az Új Szó honlapján olvasható.