Vályi Horváth Erika (Uršul’a Kovalyk: A műlovarnő, Svetlana Žuchová: Tolvajok és tanúk) és Mészáros Tünde (Veronika Šikulová: Menettérti, Katarína Kucbelová: A főkötő) című fordításairól, illetve a felsorolt szlovák szerzők regényeiről írt kritikát Deczki Sarolta az Élet és Irodalomba:

“Ha bárki elkezd érdeklődni a kortárs szlovák irodalom iránt, azonnal feltűnhet, mennyi női névvel találkozik, és ezek a nők milyen kiváló könyveket írnak – melyeket elkötelezett fordítók tolmácsolnak magyarra. Ezekben a regényekben egyszerre jelenik meg a közös kelet-közép-európai múlt, a közös nyelvek és a közös női sors – mégis egy kicsit más perspektívából.

Egy nő életének fénykorát, mindössze pár évet mesél el

Uršul’a Kovalyk: A műlovarnő

című regénye. Azt az időszakot, amikor Romana nevű barátnőjével elismert, díjakkal jutalmazott műlovarnővé váltak. Pontosabban műlovarlányokká, hiszen még kamaszkorukban kezdődött kettejük története, mely fiatal felnőtt korukra véget is ért. Mindkét lány problémás családban nőtt fel, Romana apja iszákos és erőszakos, az elbeszélő, Karolina pedig sosem ismerte az apját, az anyjával és a nagyanyjával él. Vagyis – a kelet-európai regények jókora részére jellemző módon – a férfiak itt sincsenek jelen a család életében, hiányoznak, és ez a hiány az anyák, a lányok és a feleségek életét is megnyomorítja.

A kedves nagymama Magyarországról származott, a nővérei is ott élnek Miskolc mellett – míg egy gázmérgezés meg nem öli őket. Származásával magyarázza hirtelen természetét: „Azt állította, az, aki nem tud egy jót káromkodni, olyan, mintha nem tudná magát rendesen kiszarni. És előbb vagy utóbb belehal a szorulásba. Mamika félig magyar volt, a forró vérének időnként – ahogy ő mondta – felszínre kellett törnie. Megesett, hogy anyámmal alaposan hajba kaptak, és ennek köszönhetően sajátítottam el a lehető legcifrább magyar káromkodásokat” (7.).

A lány egyszer csak felfedez magában egy különleges képességet: elkezdi látni az emberek valódi énjét. A nagyanyját idős indián asszonynak látja, az anyját feldíszített indiai hercegnőnek, a nagymama három nővérét pedig egymással enyelgő alabástromtestű nőnek. De hamarosan egy másik képességre is szert tesz: a satnya, csúnya, kallódó lányból izmos tornászlány válik, aki lélegzetelállító gyakorlatokra képes a ló hátán.

Felserdül, és amikor megjön az első menstruációja, kap egy pofont az anyjától.”

Deczki Sarolta Ex librisének négy kritikája a reklám megtekintése után az Élet és Irodalom oldalán olvasható.