Sánta Szilárd recenziója Åsa Wikforss: Alternatív tények – A tudás és ellenségei című könyvéről az Új Szóban jelent meg:

“Végtére is az ember racionális állat, ahogy Arisztotelész mondta. Stockholm, 2019. február 10. – ezzel fejeződik be Åsa Wikforss Alternatív tények – A tudás ellenségei című könyvének előszava, vagyis a filozófus szerző a kéziratot még a koronavírus-járvány kitörése előtt lezárta. Úgy vélem, a könyv által felvetett kérdéseket és következtetéseket az elmúlt másfél év még inkább aktuálissá tette, mivel a tudományos szakértelemmel szembeni kételkedés – a világjárványra adott válaszok nálunk ezt mutatják – tovább erősödött.

Wikforss szerint az emberi tudást érő kihívások és támadások – a kognitív torzítások, a populizmus, a hazugság, a propaganda, a megosztottság stb. – régóta velünk vannak, azonban az új jelenség, hogy „(…) ezek az összetevők még sosem működtek így együtt, sosem erősítették egymást ilyen módon. Lehet, hogy egy »viharzónába« csöppentünk: egy olyan szituációba, amelynek az egyes elemei önmagukban nem katasztrofálisak, de a kombinációjuk hamar extrém helyzetet teremthet.” Mivel az újonnan kialakult tudásrezisztencia összetett jelenség, ezért a hatékony válasz megtalálása sem egyszerű feladat, állítja a szerző, aki a Stockholmi Egyetem professzora és a svéd Királyi Tudományos Akadémia tagja.

Az alternatív tények kifejezés Donald Trump volt amerikai elnök tanácsadójának (Kellyanne Conway) nevéhez kötődik. Sean Spicer, Trump korábbi sajtótitkára azt állította, hogy még soha nem gyűltek össze annyian elnöki beiktatáson, mint 2017. január 20-án, amikor Trump letette az esküt. Hamar kiderült, hogy Obama 2009-es beiktatásán nagyobb tömeg volt, a fotókon is jól látható, illetve megnézték a metrójegyeladásokat, és egyértelmű volt, hogy Spicer nem mondott igazat. Erre mondta Conway a tévében, hogy Spicer alternatív tényeket közölt. Mit lehet tenni akkor, amikor az igazság, a tudás tagadása egyenesen a Fehér Házból jön? A The Washington Post feljegyezte, hogy Trump a második elnöki évében már átlagosan napi 16,5 hamis vagy félrevezető kijelentésnél járt. Nem Trumppal kezdődött, és nem is ő az utolsó vezető, emlékeztet Wikforss, aki a demokratikus társadalom egyik alappillérét, a tudást támadja. A félretájékoztatás célja a zűrzavar megteremtése, az emberek elvesztik a bizalmat és elveszettnek érzik magukat, vagy a polarizációra törekvés következtében csatlakoznak valamelyik csoporthoz, és gyakran nem veszik észre, hogy politikai manipuláció áldozatává válnak.”

Sánta Szilárd Óriások vállán állunk című írása teljes terjedelemben az Új Szó oldalán olvasható.