Horváth Bianka írása a Vasárnapban jelent meg:

“A közösségi média nagy hatással van ránk, még abban is képes befolyásolni minket, hogy hová utazzunk legközelebb. De nem minden arany (esetünkben kép), ami fénylik.

A The Telegraph utazási rovata 2017-ben egy új és meglehetősen izgalmas szolgáltatásról számolt be, melyet a Maldív-szigetekre, azon belül a Rangali szigetére érkezők vehettek igénybe. Az egyik ötcsillagos szálloda kínálatában megjelent egy úgynevezett „Instagram-inas” elnevezésű szolgáltatás, mely a szálloda ígérete szerint segít a vendégeknek megtalálni és megörökíteni a legfotogénebb és leginkább Instagram-kompatibilis helyszíneket és persze nem mindennapi pillanatokat a szigeten. Mindeközben idehaza több turisztikával, utazással és úgy nagy általánosságban vendéglátással foglalkozó vállalkozás még mindig alulértékeli az Instagramot mint potenciális hirdetési felületet, nem fektet elegendő időt és energiát abba, hogy ott is kommunikálja az üzeneteit a célközönsége felé, holott (lásd a Maldív-szigetek példáját) bevett gyakorlatok igazolják, mennyire befolyásolja utazási döntéseinket, hogy Instagram-kompatibilis-e az adott úti cél.

Miért pont az Instagram?

Az Instagram alkalmazást még 2010-ben indította útjára Kevin Systrom és Mike Krieger. Maga az elnevezés az instant camera és a telegram szavak összevonásából született, utalva arra, hogy a mobileszközzel készített digitális fotók az applikáció segítségével azonnal közzétehetők, üzenetként elküldhetők vagy megoszthatók. Az alkalmazás mottója szerint is egy fénykép többet mond ezer szónál – és néha valóban. A lenyűgöző, szakadék szélén egyensúlyozástól, a legegzotikusabb konyhát felvonultató fotókon át a csodás színekben gazdag tengerpartos képekig, egyrészt könnyen kedvet kaphatunk egy újabb utazáshoz, másrészt leendő úti célunkról is könnyen tájékozódhatunk. Vékony határvonal húzódik azonban a valóság és a valóságnak hitt (vagy beállított) képek között. Maguk az Instagram-felhasználók fotói is nagyrészt három fő típus – az alkalmi, a professzionális és a megtervezett képek – valamelyikébe sorolhatók. Míg az alkalmi fotók célja egy-egy esemény, élmény gyors rögzítése és megosztása ismerőseinkkel, a professzionális és a megtervezett képek az úgynevezett versengő fotográfia fogalmával írhatóak le leginkább. E képek nyilvánvaló törekvése a kedvelések és követők számának gyarapítása, egyfajta népszerűség elérése. Esztétikai sajátosságuk egyfajta szuper realizmus. Eltúlzott kompozíciók, színek és részletek jellemzik őket. A cél az, hogy az adott kép minél több felhasználóhoz eljusson, minél több ember figyelmét megragadja – ezzel több potenciális fogyasztót bevonzva. A professzionális felhasználók által előállított médiatartalmak marketingcélú felhasználása tehát épp úgy az alkalmazás szerves részét képezi, mint pár sebtében ellőtt selfie (olyan fénykép, amit készítője önmagáról készít).”

Horváth Bianka Instagram kontra valóság című írása teljes terjedelemben a Vasárnap oldalán olvasható el.