Az Ifjú Szivek 2021. július 7-től július 29-ig Avignonban vendégszerepel, ahol mindennap előadják az Allegro Molto Barbarót. “A Szivek két éve magyarul mutatta be a darabot, háromszor; ezekben az előadásokban az intendáns szerepét maga Parti Nagy Lajos játszotta. Volt egy cseh–szlovák verzió is, amelyben Milan Lasica játszott. Szlovákra Andrejčák Éva fordította a darabot” – tudhatjuk meg abból az interjúból, amelyet Grendel Ágota készített Hégli Dusannal az Új Szóban még 2021. június 6-án, azóta pedig sor került az avignoni premierre is:

“„Az Allegro az öniróniát is egy kicsit magában hordozza, és a szarkazmust is. Azoknak is készült ez a mű, akik nem értik sem a népzenét, sem azt, ahogyan Bartók beleszövi a népzenét a műveibe – vallja Hégli Dusan. – Mi megpróbáltuk egy kicsit kibővíteni, egy kicsit újraértelmezni. Arra használjuk, hogy szarkazmussal, iróniával beszéljünk azokról a korszakokról, amikor a hatalom kényszeres módon beleavatkozott a művészetbe, a kultúrába, amikor meg akarta szabni, milyen irányban haladjanak a művészek, legyenek akár írók, képzőművészek, színészek, rendezők. Ilyen korszak több is volt. Vehetjük a harmincas évek Németországát, az Egyesült Államok McCarthy-korszakát az 50-es években, a szovjet időket Oroszországban, Csehszlovákiában vagy Magyarországon, azaz a keleti blokkban.”

Természetesen ez a vasmarok mást jelent Magyarországon vagy Szlovákiában, mint Franciaországban. „Éppen azért használjuk Samuel Beckett Katasztrófa című darabját, amelyet 1983-ban írt az avignoni fesztivál egyik kiadványába. Ezt a nagyon rövid drámát Václav Havelnek ajánlotta, aki akkor börtönben volt. A darab arról szól, hogy a »rendező«, aki atyaúristennek képzeli, képzelheti magát, utolsó napján instrukciókkal látja el a főszereplőt, hogy a hatalomnak megfeleljen a darab, a végkicsengése olyan legyen, hogy a hatalom elégedett legyen vele.” 
Ez az előadás nemcsak tánc, zene, ének, ahogy azt a táncszínházi előadásoknál megszoktuk, hanem szöveggel is kiegészül. Hégli Dusan Parti Nagy Lajost kérte fel a szöveg megírására. 

„Parti Nagy Lajossal megbeszéltük, gondolja ezt a hatalom és a művész megalázó kapcsolatát úgy, hogy ne csak a nyolcvanas évekre legyen jellemző, és ne is csak Csehországra, illetve Csehszlovákiára utaljon. Utánanéztünk, kik azok a szerzők, akiket a maguk korában mellőztek vagy a műveiket betiltották. Hogy csak egy példát mondjak: a húszas években Bartók Béla Csodálatos mandarinját is betiltották. Az Allegro Molto Barbaro nemcsak a címével utal Bartókra, hanem egy kicsit az összefoglalója annak, milyen következményei vannak, ha a hatalom képtelen dolgokat kíván meg az »ügy érdekében«, ezzel milyen lehetetlen helyzeteket tud teremteni” – vallja a koreográfus-rendező.” 

Grendel Ágota interjúja Hégli Dusannal az Új Szó oldalán olvasható teljes terjedelemben.